B. Lőrincz Zsuzsa: A Magyar Külügyminisztérium Levéltára I. rész: Külügyminisztérium 1918–1945 (1912–1948) : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1959)
Bevezetés
A 20491/1-1941. szí: rendelet 1941. nov. ö-től a társad alom biztosítás és szegénygondozás konkrét eseteinek intézését'a 8. nemzetközi közig, osztály ügyköréből a 9» Küliöldön élő magyar állampolgárok gondozását ellátó osztály ügykörébe került. Az 1943- évi ügybeosztás (967/1*1943) nem is hozott semmi változást az 1941. évivel szemben, eltekintve az elő íb e> .titeit rendeletet A repertórium olvasójának legelőször is e munka kél sajátossága tűnhet leli a különböző irattári rendszerek szoros egymásmellettisége, és a rendezettség íokának egyenetlensége. Ez utóbbi az első következménye* A Külügyminisztériumban ebben a korszakban ugyanegy azon módszerrel iktattak, de az íra* tarozásnál különféle eljárásokat alkalmaztak. Elhelyezték az iratokat év. alapszám szerint (év-tételalapszám szerint), de elhelyezték tárgyi csoportok szerint A tárgyi csoportos elhelyezésnél igen sok változatával találkozunk (országok dossziék). Jelen állapotában - az eredeti irattári rendet igyekeztünk rekonstruálni Azért nem tetszik logikusnak a mostani rend. Pl. a szociálpolitikai ügyek legalább 4 osztály anyagában fordulnak elő (1919~1924~ig önálló szociálpolitikai o. működött 1924ben feloszlott feladatait több osztály vette át. - az elnöki o. részeként az l/S ref. l926-29*ig foglalkozott szóc, politikai ügyekkel. 1930-ban ismét önálló osztály lett) Annak megfelelően, hogy az egyes osztályok foglalkoztak ezekkel az ügyekkel, ahhoz, hogy valaki megtalálja a szociálpolitikai ügyeket (önálló osztály 4939-tő! lett), ismerni kell a minisztérium egész szervezetét 1918—1945-ig. Világosan adódik a feladat a levéltári dolgozó számára egy egységes, önálló szoc. pol. osztály felállítása - függetlenül a minisztérium korábbi szervezetétől. Az osztályok nagy részében megmutatkozik a fentemiitett kettősség. Egy osztályon belül is találunk év, alapszám, év-tétel alapszára és tárgyi csoportok szerint felállított anyagot Ezt a minisztérium irattárosai csinálták feltehetőleg a könnyebb használhatóság kedvéért, (a gyakrabban használt és fontosabb iratanyag van tárgyi csoportokban.) Mindezideig rendezési munkánk egyrészt a rekonstrukcióból állt (pl. gazd. pol.) - másrészt ahol az eredetit nemiS tudtuk visszaálliiant következtettünk az eredetire (Sajtó). Mindebből adódik az anyag Jelenlegi állapota és a vele kapcsolatos munkák. A következő lépésünk az iratanyag tárgyi csoportokba való átrendezése kell hogy legyen. Evvel az anyagnak éza Zavaró kettőssége is megszünne>, ami most akadálya a kutatásnak (az alapjai úgyis adva vannak). Ebből a feladatból adódik, hogy az év, alapszám irattári rendszerű anyagot amely mindezideig alapszám szerint nem lett rendezve, már ilyen módon nem is kívánunk rendezni a repertórium készítése során. A külügyi szolgálat szervezetének működése során keletkezett iratanyag két részre oszlik; a Külügyminisztérium és a diplomáciai képviseletek, valamint a magyar konzuli hivatalok működése során keletkezett iratanyagra. A Külügyminisztérium iratanyagában Budapest ostroma és á Minisztérium Szombathelyre történt kitelepítése igen nagyméretű pusztítást okozott, A Küm épületét ért bomba- és tűzkárok, az oltási munkálatok következtében sok irat semmisült vagy sérüjt meg. A megmentett iratanyag 1947-bon került az Országos Levéltárba, majdnem teljesen ömlesztett állapotban. 195(Kg az Országos Levéltárban lévő iratanyag is a Küm kezelése és felügyelete alatt állott 1950-ben történt írásbeli megállaz podás a Küm. és az Országos Levéltár között amelynek értelmében a Levéltár átveszi megőrzésre a külügyi szolgálat működése során keletkezett iratanyagot azzal a fenntartással, hogy az iratanyag közlése, kiselejtezése, az azokban végzett kutatás csak a Küm engedélyével történhet 1955 végéig a Küm Országos Levéltárban lévő iratanyagnak alapszámokig való rendezése megtörtént de
