Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

I. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KORMÁNYZATA

L AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KORMÁNYZATA IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM 1848 előtt az Igazságügyminisztérium jogkörét a magyar és erdélyi Kancellária, valamint a Helytartótanács gyakorolta. Az 1848: m. tc. 14. §. f. pontja intézkedett első ízben magyar igazságügyminisztérium felállításáról. Az abszolutizmus idején az egész birodalomban az igazságügy adminisztratív vezetésére a cs. kir. Igazságügyminisztérium volt hivatott. 1861-tól az 1848 előtti szervek intézték az igazságügyet. 1867. február 17-én a megszüntetett Helytartótanácstól az újonnan szervezett Igazságügyminisztérium az alábbi ügyköröket vette át: a) a törvényhatóságok börtönügyei, fegyintézetek ügyei b) be- és kivándorlások jogi szempontból c) árvaügyek d) hitbizományi ügyek e) holttányilvánítások, kivégzések, bakók ügyei f) büntetések elengedése, kegyelmezések g) rögtönbíráskodás engedélyezése, rögtönítélő bíróságok ügyei h) telekkönyvi ügyek i) vagyonlezárások, bírói letétemények és bírói köridézések j) jogi szempontból az összes úrbéri ügyek, ideértve az italmérési és más kisebb haszonbérletek gyakorlata körüli intézkedéseket is. A kancelláriától átvette a törvényelőkészítésre, valamint a bíróságok szervezetére és személyzetére vonatkozó ügyeket is. Feladatait összevontan ismertetjük. 1. Törvényelőkészítés Már 1867. február 25-én minisztertanácsi előterjesztés történt a sajtóügyben, március 17-én megjelent a belügyminiszter és az igazságügyminiszter közös rendelete a sajtóviszonyok rendezéséről, április 16-án pedig az első, 1119/1867. IM. sz. rendelet az ügyvédi vizsgáról. Még ebben az évben rendelet született az Erdélyi Legfőbb Törvényszék feloszlatásáról. A következő években megindult a bíróságok újjászervezése és a törvénykezési rendtartás korszerűbb alapokra történő helyezése. Fontosabb törvénycikkek: 1868: LIV. tc. a polgári törvénykezési rendtartásról; 1869: IV. tc. a bírói hatalom gyakorlásáról (a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különválasztása); 1871: XXXI. tc. az elsőf olyamodású bíróságok, ül. 1871: XXXIII. tc. az ügyészségek megszervezéséről. Az igazságügy újabb nagyarányú átalakítása a múlt század 90-es éveiben történt meg (ítélőtáblák és főügyészségek megszervezése, bírói és ügyészi szervezet módosítása, esküdtbíróság felállítása; fiatalkorúak bírósága 1913-ban történt felállítása stb.). Ezt követően az igazságügyi szervezetben 1950-ig alapvető változás nem történt. A Horthy-korszak utolsó éveire esik az Igazságügyi Műszaki Tanács és az Igazságügyi Gazdasági Tanács felállítása. A magyar büntetőjog alapja az 1878: V. tc. (Btk.), valamint az 1908: XXXVI. tc. (Büntető novella). Az eljárási jogról intézkedik az 1896: XXHI. tc. (Büntető perrendtartás) és az 1911:1. tc. (Polgári perrendtartás). A minisztériumnak külön törvényelőkészítő osztálya volt, amely részt vett más minisztériumok jogszabályelőkészítő munkálataiban, valamint más miniszterek minisztertanácsi előterjesztésének igazságügyi szempontból történő megvizsgálásában. 2. Felügyelet A minisztérium gyakorolta a főfelügyeletet a bíróságok, ügyészségek, közjegyzők és ügyvédi kamarák szervezete és személyzete, a börtönügy és a fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyek, valamint néhány egyéb, az igazságszolgáltatással kapcsolatos szerv felett.