Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

IV. A KINCSTÁR KÉPVISELETE

117. 2779. A Zsibói Járásbíróság területén fekvő kincstári ingatlanok telekkönyvi rendezése 1944 2780. A Szinérváraljai Járásbíróság területén fekvő kincstári ingatlanok telekkönyvi rendezése 1944 2912. Az Erdőd i Járásbíróság területén fekvő kincstári ingatlanok telekkönyvi rendezése 1944 3337. Balatonlelle község telekkönyvi betéteinek rendezése 1944 4438. Szikszó község telekkönyvi betétszerkesztése 1944 4628. Guács, Hete, Tivadar községek telekkönyvi betéteinek szerkesztése 1944 4650. Bali István tartozása 1944 5094. Özv. Sabáth Józsefné pere a kincstár eüen 1944 118. 76. Személyzeti ügyek 1880-1915 150. ua. 1916-1936 119. Jövedelemadó kötelesek névjegyzéke (Újpest) 1868 Jövedelemadó kiszabási lajstrom (Újpest) 1869 Kimutatás az 1933-ban befejezett cselekvő perekről Kimutatás az 1933-ban befejezett szenvedő perekről kötet b) Segédkönyvek 120. Iktatókönyv 1891 121. ua. 1895 KORONAURADALMI ÜGYÉSZSÉGEK Magyarország állam vagyona 1945 előtt a kincstári uradalmakon kívül egyebek között a koronauradalmakból állott. Az 1945 előtti magyar jog megkülönböztette az úgynevezett korona javakat (bona mensalia) a kincstári javaktól (bona cameralia). Míg a korona javak a király és a királyi udvartartás szükségleteinek fedezését, addig a kincstári javak az államszükségletek kielégítését szolgálták A korona javakat csak az országgyűlés hozzájárulásával lehetett elidegeníteni. Koronauradalmak voltak Óbudán, Szolnokon, Szomolnokon, Tokajban, Diósgyőrött és Gödöllőn. Ezek közül a legnagyobb és a legismertebb a gödöüői volt. A magyar korona javak után befolyt összegekre az 1867-es legfelsőbb elhatározás elrendelte, hogy azt, valamint az az után befolyó összegeket ingatlanokba kell befektetni. E rendelkezés alapján vásároltak földterületeket, amelyek Gödöllő, Kerepes, Dány és Isaszeg helységekből, valamint az egerszegi, besnyői, babati, szentgyörgyi, nyíregyházi, szentkirályi és kisbagi pusztákból álltak Az 1867. március 20-án keltezett előterjesztés szerint a vételár lerovására azok az összegek fordítandók, amelyek a diósgyőri, óbudai és visegrádi uradalmak javára mint úrbéri kárpótlások, bordézsma váltságbérek címén már addig befolytak vagy azon túl befolynak valamint az óbudai italmérési jognak megváltása címén folynak be. A gödöllői uradalom megvételét az 1868:V. tc. iktatta törvénybe. A Koronauradalmi Ügyészség feladatköre megegyezett a Kincstári Uradalmi Ügyészség feladatkörével (lásd a 198. oldalt), azzal az eltéréssel, ami az ún. "házi" kezeléssel járt együtt. Mind a koronauradalmi, mind a kincstári uradalmi ügyészségek a mai értelemben vett jogtanácsosi funkciót gyakoroltak