Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

II. BÍRÓSÁGOK

153. ua. 1890 157. Szüneti, polgári, váltó 154. Szüneti büntető- és és büntetőtanács váltótanács jegyző- jegyzőkönyve 1886 könyve 1883 158. Szüneti, büntető- és 155. Szüneti és büntető- váltótanács jegyzőtanács jegyzőkönyve 1884 könyve 1887 156. Szüneti, polgári és 159. ua. 1888 váltótanács jegyző- 160. ua. 1889 könyve 1885 161. ua. 1890 K 635 Fegyelmi iratok 1878-1890 Terjedelem: 2 doboz +11 csomó +16 kötet - 2,30 ifm. A kiegyezés utáni bírósági szervezet kiépítése során az 1871: VTTI. tc. gondoskodott a bírák és bíróságok más személyzete felett ítélkező fegyelmi bíróságok megalakításáról. A törvény 32. szakasza szerint az ítélőtáblák keretében megalakított öttagú fegyelmi bíróságok hatásköre kettős volt. Elsőfokon ítélkeztek az elsöfolyamodású bíróságok alelnökei, ítélőbírái, ügyészei és magának a táblának nem bírói alkalmazottai; másodfokon az elsőfolyamodványú bíróságok nem bírói személyzete fegyelmi ügyeiben. (Az utóbbiak fegyelmi ügyeiben elsőfokon a törvényszéken belül alakított fegyelmi tanácsok döntöttek) Az elsőfokon tárgyalt ügyek másodfokú döntésre a Kúriához voltak feljebbvihetők. A törvényszéki elnökök fegyelmi ügyeiben elsőfokon is a Kúria döntött. A Fegyelmi Bíróság 1872. január 2-án alakult meg. Tárgyuk szerint az iratok a bíróság említett hatáskörének megfelelően fegyelmi ügyekből állnak Országos jellegének megfelelően tehát nemcsak a tábla saját nem bírói alkalmazottainak, hanem az összes, alsóbb fokú igazságszolgáltatási szervek személyzetének fegyelmi ügyei előfordulhatnak Az irattári rendszer egykorú. Az iktatott iratokat lajstromozták és „A" betűvel jelölt lajstromszámok szerint helyezték el. A kutatás a segédkönyvek alapján történhet. a) Iratok doboz 1. 1878 A 138, 144 1879 A 23-79 2. 1879 A 80-100 csomó 3. 1879 A 101-181 4. 1879 A 182-201 1881 A 4-69 5. 1881 A 70-136 1882 A 41-66 6. 1882 A 75-137 1883 A 2-36 7. 1883 A41-111