Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

II. BÍRÓSÁGOK

A Kúria Ügyvédi Fegyelmi Tanácsa 1941-1944 Terjedelem: 12 csomó - 1,68 ifm. Az ügyvédek felsőfokú fegyelmi jogkörét 1875-óta a Kúria kisebb fegyelmi tanácsa látta el. Az ügyvédi rendtartást módosító 1907: XXTV.tc. (amelynek célja az indoklás szerint a Kúria tehermentesítése volt) létrehozta a Kúria Ügyvédi Fegyelmi Tanácsát, amelynek elnöke a Kúria Kisebb Fegyelmi Tanácsának elnöke volt. A tanács az elnökön kívül három kúriai bíróval és három ügyvédtaggal hozta meg döntéseit az Ügyvédi Kamara választmányának, illetve fegyelmi bizottságának határozatai ellen fellebbezett fegyelmi ügyekben. A tanács korábbi iratanyaga elpusztult. Az iratok irattári rendszere egykorú. Kutatni a segédkönyvek hiánya miatt csak az iratok egyenkénti átnézésével lehet. csomó 1. 1941 101-219 2. 1941 221-291 3. 1942 1-67 4. 1942 71-125 5. 1942 126-192 6. 1942 193-295 7. 1943 1-99 8. 1943 100-160 9. 1943 161-215 10. 1944 1-37 11. 1944 38-67 12. 1944 69-102 K 619 KIRÁLYI ÉS ORSZÁGOS LEGFŐBB FEGYELMI BÍRÓSÁG 1872-1943 Terjedelme: 3 csomó +10 kötet « 0,40 ifm. Az 1871: VDI. tc. a kir. táblák elnökei és alelnökei, ítélő bírái, valamint a koronaügyész feletti bíráskodást külön bíróságra, a Királyi és Legfőbb Fegyelmi Bíróságra ruházta. A bíróság 12-es vegyes összetételű tanácsokban hozta meg végső és nem fellebbezhető döntését. A 36 rendes és 12 póttagból áüó testület tagjait felerészben a főrendiház tagjaiból (1920-tól a Közigazgatási Bíróság tanácselnökeiből és bíráiból), felerészben a M. Kir. Kúria tagjaiból delegálták. Az iratanyag a bíróság szervezésére, személyi összetételére, tagjai kijelölésére, valamint a fegyelmi ügyekre vonatkozó iratokból áll.