Kollega Tarsoly István: Csehszlovákiai mikrofilmek az Országos Levéltárban 1992. január 1-én : Repertórium (Levéltári leltárak 88. Budapest, 1988)

Bevezetés

BEVEZETÉS A Magyar Országos Levéltár legfontosabb feladatainak egyike a levéltári hungarikák feltárása, mikrofilmen való beszerzése, s a Csehszlovákiából érkezett másolatok a legjelentősebbek közé tartoznak. Bizonyíték erre jelen kötetünk is, mely az e tárgyú repertóriumok közül a leggyakrabban jelenik meg, most harmadszor. A Borsa Iván által összeállított első az 1963. január 1-i állapotot rögzíti, majd a tíz évvel későbbit Bandi Zsuzsanna szerkesztette. Ez utóbbi megjelenése óta 36 százalékkal, azaz 669 ezerrel növekedett a Filmtár csehszlovákiai filmjeinek felvételszáma, amely most eléri az 1.820 ezret. E nagymérvű gyarapodás miatt e segédletek egyre kevésbé tudták betölteni feladatukat, s nehezítette a helyzetet az is, hogy mivel a második kiadású az első adatait csak fond- és állagszinten vette át, így a kutatónak három helyen, a két repertóriumban és a gyarapodások kőzött kellett a kívánt iratoknak utánanézni. A fenti okok miatt a Magyar Országos Levéltár ismét kiadja a csehszlovákiai mikrofilmek repertóriumát, amely megjelenése pillanatában naprakész állapotot tükröz, mivel az számítógép segítségével készült, s így zökkenőmentesen be tudtuk illeszteni a segédlet készítése idején érkezett nagyszámú új filmjeinket is. Kötetünk szerkesztésekor felhasználtuk elődeink munkáit (Borsa Iván: Csehszlovákiai levéltári anyagról készült mikrofilmek az Országos Levéltár Filmtárában /1963. január 1-én/, Budapest, 1963. Levéltári Leltárak 19., Bandi Zsuzsanna: Csehszlovákiai levéltári anyagról készült mikrofilmek /1973. január 1-én/, Budapest, 1974. Levéltári Leltárak 62.), szerkezetében azonban több tekintetben eltértünk azoktól. Előző kötetek két főrészből állnak, az első rész fond és állagszinten az őrző intézmények adott sorrendjében közli a levéltári anyagot, míg a második rész a dobozszámok növekvő sorrendjében részletezi a tekercsek tartalmát (áttekintő raktári jegyzék). Jelen kötetben összevonva a két részt az intézmények sorrendjében adunk tájékoztatót a tekercseken lévő, általunk fontosnak ítélt adatokról. A változtatást két szempontból is szükségesnek tartottuk. Egyrészt a megnövekedett mennyiség a régi módszer szerint használhatatlan méretűvé dagasztotta volna kötetünket, másrészt pedig a célszerűséget vettük figyelembe, mivel legritkább esetben kutatják filmjeinket azok növekvő sorrendje szerint. így, bár le kellett mondani az "áttekintő raktári jegyzék" készítésének igényéről, mégis úgy véljük, hogy a szerkesztésnek ez a módja használhatóbbá teszi segédletünket, jobban elégíti ki a kutatói igényeket. Az anyag tagolódását, a különböző szintek megállapítását a csehszlovákiai segédletek alapján állapítottuk meg, és a mikrofilmtár nyilvántartási alapelvei szerint soroltuk be. A cseh és szlovák intézményneveket, valamint a levéltári egységek címeit magyar fordításban is magadjuk. A fond- és állagcímek utáni "R" betű az anyag válogatott jellegére utal. Az "X'-el kezdődő szám a lap szélén a fihntári törzsszám, ez alatt pedig a felvételszám szerepel. Az anyag leírásánál, részletezésénél jobbszélen található számok a raktári lelőhelyet, azaz a tekercsszámot, illetve a filmlapok dobozszámát adják meg. Az anyag közlési rendje megegyezik az előző repertóriumok első részeinek sorrendjével, tehát Cseh- és Morvaország után Szlovákia intézményeinek és személyeinek dokumentumait közli az alábbi csoportosításban: központi állami levéltárak kerületi állami levéltárak járási levéltárak városi levéltárak könyvtárak múzeumok egyéb intézmények és gyűjtemények