Sárközi Zoltán: Kisebb érdekképviseleti fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 87. Budapest, 1988)

Budapesti Áru-és Értéktőzsde

BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE (Z 185, Z 186, Z 187, Z188, Z 189, Z1039, Z1040, Z1043, Z1044, Z 1046, Z 190) 1860-1949 Terjedelem: 282 raktári egység, 38.52 ifm. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde abból a Gabonacsarnokból fejlődött ki, amelyet 1854-ben a „Pester Lloyd" társulat állított fel. Az 1860. február 20-án kelt császári pátens a Monarchia nagyobb forgalmú helyein tőzsdék szervezését rendelte el. Ilyen előzmények után a M. Kir. Helytartótanács kérésére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kidolgozta egy, a magyar fővárosban létrehozandó áru- és értéktőzsde tervét, melynek alapján a „Pester Lloyd" közreműködésével 1864. január 18-án a Budapesti Áru- és Értéktőzsde ténylegesen megalakult. A Gabonacsarnokot 1868-ban olvasztotta magába. Célja az 1865. évi alapszabály szerint: mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak és ezüstnek, pénznek és váltóknak, hazai részvényeknek és kötvényeknek adás-vétele, valamint a zálogbiztosítási és szállítási üzletek megkönnyítése volt. A tőzsde igazgatása az összes tagokból álló gyűlés által titkos szavazás útján egy évre választott 18 tagú bizottmány feladata volt. Üzleti perek esetén a bizottmány választott bíróságként járt el. Az 1867. évi kiegyezés után kinevezett tőzsdebiztos révén a Földművelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium irányítása alá került. Ekkor már zálogleveleket, sőt állami kötelezvényeket is vehetett, illetve eladhatott. 1879-ben ismét módosították az alapszabályokat. Innen kezdve 30 tagú tőzsdetanács állt a testület élén. A tagság két részre oszlott: a rendes tagokra és a tőzsdei látogatók csoportjára. A tanácsot a szavazatképes rendes tőzsdei tagok változatlanul egy év tartamára választották. A tanács feladata volt — többek közt — a tőzsdei üzleti forgalmat szabályozó rendeletek kibocsátása, a szokásjog megállapítása, az árak és árfolyamok jegyzése. 1893 után a tanácstagokat 3 évre választották. A jelölttől megkívánták a magyar nyelv megfelelő ismeretét. 1895 után megszigorították a felvételi eljárást, a tőzsdén elkövetett és a kereskedelmi tisztességet sértő esetek elbírálására pedig fegyelmi bizottságot hívtak életre. 1897-tel megszűnt a tőzsde szabad látogatásának lehetősége. Ezentúl csak olyan tagjai lehettek, akiket hivatásuk, illetve állandó foglalkozásuk kötött ide. A 22.079/1906. K.M. sz. rendelet a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét a kereskedelemügyi miniszter felügyelete alatt álló testületi és önkormányzati joggal bíró intézménnyé minősítette. A felvételek folyamatos szigorítása miatt a tőzsdei tagság — összetételét tekintve — egyre inkább zártkörűvé alakult át. 1906-ban, ületőleg 191 l-ben a három évre választott tőzsdetanács tagjainak számát előbb 45-re, majd 50-re emelték fel, tekintettel a választott bíróság túlterhelt helyzetére. A megsokasodott írásbeli ügyintézés miatt titkári iroda megszervezésére is sor kerf.lt

. Időközben a hites alkuszok és a jogosított ügynökök közvetítő tevékenységét szabaddá tették. Minden tőzsdetagnak j; gában állt 1897 után kereskedelmi ügyletek kötésének közvetítésével foglalkozni, de csak bizonyos kauciók lefizetése mellett, illetőleg, ha a bejelentési kötelezettségnek is eleget tett. 1865 óta működött a tőzsdei választott bíróság. 1868 és 1870 között törvényszerkesztési hiba miatt tevékenységét a Magyar Kir. Kúria mint semmítőszék felfüggesztette, de az 1870. évi n. tc. hatáskörében visszaállította. Az 1881. évi LDÍ. tc. szerint csak olyan ügyekben ítélkezhetett, melyek legalább az egyik ügyfél részéről kereskedelmi ügyletnek számítottak, vagy ahol legalább az egyik fél kereskedő volt. 1905-ben költözött át a Budapesti Áru- és Értéktőzsde új palotájába, melyet Alpár Ignác tervezett. Ez az épület ma a Magyar Televízió székháza. 1935, óta külön tőzsdéket is magában foglalt. Ezeket olyan árukra, vagy árucsoportokra állították fel, melyek a Budapesti Áru- és Értéktőzsde árupiacán árfolyamjegyzés tárgyát nem képezték. A szervezeti terebélyesedés további jele egyebekben, hogy 1933-ból már ismeretes a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tagjainak Aggkori Ellátást Pótló Egyesülete. 1935 óta a tőzsdetanács tagjainak létszáma 70 főre emelkedett. A tanács fegyelmi jogkört is gyakorolt, ami annyit jelentett, hogy súlyos üzleti vétség esetén egyeseket a tőzsdéről véglegesen kizárhatott. A világgazdasági válság éveiben keletkezett a 4.500/1931. M.E. sz. rendelet, mely további intézkedésig a külföldi fizetőeszközök tőzsdei forgalmát szüneteltette. Kimondta, hogy mindazon esetekben, amikor a fennálló jogszabályok értelmében, vagy az ügyletek rendelkezései szerint a Budapesti Aru- és Értéktőzsde deviza- és valuta jegyzései az irányadók, akkortól kezdve a Magyar Nemzeti Bank Rt. hivatalos árfolyamai értendők. A felszabadulás után a Budapesti Áru- és Értéktőzsde átmenetileg bekapcsolódott az újjáépítés munkájába. Kiterjedt szervezettel folytatta tevékenységét. Volt főtitkára, választott bírósága és árutőzsdei titkársága. Ezeket követték a segédhivatalok és az értéktőzsdei titkárság, majd az elnök, az ügyvezető elnök, az alelnökök, tanácstagok, a miniszteri tőzsdebiztos. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde állandó hivatalokat is fenntartott. Ilyen volt a tanácsi hivatal, főtitkárral, tanácsi titkárral, könyvelővel, számfejtővel, pénztárossal, és gazdasági titkárral. Volt Jogügyi Osztálya, mégpedig jogügyi titkárokkal, volt tőzsdebírósági segédhivatala, végül külön áruüzleti titkára, továbbá külön értéküzleti titkára. Készáru alkuszai külön egyesületben tömörültek. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde tevékenysége az államosításokkal egyidőben, 1948. március 31-én szűnt meg.