Vass Előd: Bírósági levéltárak : Repertórium (Levéltári leltárak 84. Budapest, 1988)
Bevezetés
Az Országos Levéltárban a régi kir. curiai levéltár és a később idekerült bírósági levéltárak anyagát külön-külön kezelték egészen 1925-ig, amikoris az ún. „Táblai Osztály" referensi teendőit Varga Endre vette át. Az ő irányításával az 1930-as években indult el a bírósági levéltárak proveniencia-elvének megfelelő átrendezése. A közbejött háborús évek és az 1945. évi tűzvész e munkálatok újrakezdését jelentették. Varga Endre és Párdányi Miklós az 1951. évi rendezés során, az akkor meglévő bírósági iratanyagot, nemcsak levéltári és raktári rendbe foglalta, hanem alapleltározta is. A bírósági levéltárak mai levéltári és raktári rendjét, az 1956. évi tűzvész pusztítása után, csak az 1959. évi rendezés során Varga Endre és Veres Miklós alakította ki. A bírósági levéltárak állománya az 1959. évi rendezés után a kővetkező években csupán az 1969. évi és az 1975. évi selejtezéskor, az 1956. évi tűzvészből mentett égett iratanyag csökkentésével, valamint kis gyarapodással változott A bírósági levéltárakat alkotó levéltárak az 1983. december 20-i állapotukban a következők: Curiai Levéltár — 3 állagos fond, 70 állag, Személynöki Levéltár — 4 állagos fond, 17 állag, Nádori ítélőmesteri Levéltár — 1 állagos fond, 3 állag, Országbírói ítélőmesteri Levéltár — 1 állagos fond, 2 állag, Tárnoki Levéltár — 1 állagos fond, 13 állag, Erdélyi Kir. Tábla Levéltára — 1 állagtalan fond, Dunáninneni Ker. Tábla Levéltára — 1 állagos fond, 9 állag, 2 állagtalan fond, Dunántúli Ker. Tábla Levéltára — 1 állagos fond, 8 állag, 2 állagtalan fond. Tiszáninneni Ker. Tábla Levéltára — 1 állagtalan fond, Tiszántúli Ker. Tábla Levéltára — 1 állagos fond, 8 állag, 2 állagtalan fond, Abszolutizmus-kori Levéltárak — 2 állagos fond, 7 állag, 27 állagtalan fond, Levéltárba nem sorolt fondok — 8 állagtalan fond. Az ismertetett 12 bírósági levéltár összesen 8930. raktári egység (7028 csomó, 1720 kötet, 106 füzet, 13 téka, 2 pallium, 62 doboz és 1 tekercs) ami 1110,85 ifm terjedelmet tesz ki. A bírósági levéltárak repertóriumának elkészítéséhez felhasznált irodalomból a következő munkák emelhetők ki: Bónis György: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában: =Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 5., Budapest, 1935. Bónis György—Degré Alajos—Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre, Levéltárak Országos Központja. Levéltári Szakmai Továbbképzés 13., Budapest, 1961. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 1946. Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntető kódex-tervezet, Budapest, 1971. Herzog József: A magyar provinciális tábla: Károlyi Emlékkönyv, Budapest, 1933. Ijj. Szentpéteriimre: A tárnoki ítélőszék kialakulása: = Századok 1934. Varga Endre: A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József korában: Századok 1960. Varga Endre: A Királyi Curia, 178O-1850, Budapest, 1974. Varga Endre—f 'árdányi Miklós: Bírósági Levéltárak. Levéltári Alapleltárak, Budapest, 1952. Varga Endre—Veres Miklós: Bírósági Levéltárak, 1526—1869, Budapest 1989. Veres Miklós: A tárnoki hatóság és a tárnoki szék, 1526—1849, Budapest, 1968. Wenzel Gusztáv: Visszapillantás az előbbi magyar királyi curiának 1724—1763-iki működésére, Budapest, 1875.
