Sárközi Zoltán: Bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 83. Budapest, 1985)
Magyar-Amerikai Olajipari Rt.
A kapitalisták által helyreállított vállalaton belül megindult a harc a tőkés érdekek védelmezői és a szocialista irányba fejlődő Magyarország képviselői között. 1945 júliusától kezdve ugyanis Gombosi Zoltán személyében, ásványolaj-gazdálkodási miniszteri biztos került a vállalathoz. Tevékenysége 1947 novemberéig tartott. Ellenőrző ténykedése nem volt ugyan problémamentes, de kiváltotta a tőkések heves ellenkezését. A Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság amerikai vezetői a kőolaiárakról és az állami felügyeletről kiadott rendeleteket nemcsak sérelmesnek, hanem jogtalannak tartották. Ezért harcot indítottak azok visszavonásáért, illetve a koncessziós szerződésben foglalt jogaik csorbítatlan visszaállításáért. 33 Az adott körülmények között ugyanis az exportra kerülő nyersolaj és az olajtermékek árát minden esetben forintban és a világpiaci ár alatt 25—30%-ban állapították meg. 34 Fokozták az ellentéteket a termelés mennyiségének emelésére irányuló állami törekvések. A Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság már a II. világháború utolsó éveiben is kénytelen volt a „Harmadik Birodalom" érdekében erőltetett termelést folytatni, ezt a csúcsszintet azonban a háborús veszteségek, rombolások után megismételni csak 10 millió dolláros amerikai befektetések eszközlésével lehetett volna. Erre azonban a cég nem volt hajlandó. Jellemző, hogy 1947-ben 105000 tonnával kevesebb kőolajat hoztak a felszínre, mint a megelőző esztendőben, összesen 569347 tonna nyersolajat és 374071080 m 3 földgázt. A „MAORT" amerikai vezetői tehát a magyar állami előírásokat figyelmen kívül hagyták. 35 1947-ben megalakult a Tárcaközi Ásványolaj Bizottság, mely egyszeriben feleslegessé tette Gombosi Zoltán államtitkár működését. Az esztendő folyamán beinduló hároméves terv az első évben 500000 tonna termelést és 80 millió forintos beruházást irányzott elő, a második évben 550000 tonna termelést. Amennyiben azonban a beruházások csak 40 millió forint értékben valósulnának meg, akkor a termelés 400000 tonnáig emelkednék, a várt beruházások elmaradása esetén pedig 350000 tonnában állapodna meg. 36 A beruházások megvalósítása jelentette a vállalat számára a legnagyobb gondot. A Tárcaközi Ásványolaj Bizottság kérésére ezért a „MAORT" vezetői hajlandóknak mutatkoztak a legszükségesebb gépi berendezéseknek és szerszámoknak az Amerikai Egyesült Államokból való megrendelésére, illetve beszerzésére. 37 A Bizottság egyébként 1947. október 25-től 1948 márciusának végéig működött. Ez idő alatt felszámolta a Gombosi Zoltán és társai által elkövetett, leginkább kirívó sérelmes intézkedéseket, és igyekezett a vállalat működését egyenesbe hozni. 38 Az 1948. április 29-én életbe léptetett államosítási törvény nem vonatkozott ugyan a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaságra, 39 de 1948. május 8-án dr. Székely Pál személyében állami ellenőr került a vállalathoz. A korabeli hivatalos körök véleményét tükrözi, nevezett alábbi megállapítása: „... a termelés csökkenése a MAORT amerikai vezetők és a magyar szakemberek tudatos kártevésének eredménye. Tagadhatatlan, hogy a hidegháború éleződő körülményei közepette, az Amerikai Egyesült Államok illetékesei nem voltak hajlandók a megrendelt mélyszivattyúkat és az egyéb gépi felszereléseket Magyarországra szállíttatni, ami nagyban csökkentette a hazai termelés növelésének lehetőségeit 41 továbbá előfordulhattak szakmai szempontból hibásnak minősült feltárások 42 egészében véve azonban szó sem lehetett átgondolt szabotázsról. Valami igaza pedig volt Paul Ruedemann-nak, amikor 1948. július 17-én a Gazdasági Főtanácstól az olajárak felemelését, és a vállalat visszamenőleges kártalanítását kérte, ha nem is az általa erőltetett 90%-nak megfelelő mértékben. 43 A nyersolajtermelés ez idő tájt már átlagosan havi 2%-kal csökkent, ami a feldolgozó iparágban is komoly zavarokat idézett elő. 44 Ezért is került sor az Iparügyi Minisztérium keretein belül az Ásványolaj Ipari Igazgatóság megszervezésére. 5 A Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság vezetői azonban nem kerülhették el sorsukat. 1948 augusztusában szabotázs vádjával letartóztatták: — Dr. Papp Simon nyugalmazott vezérigazgatót, geológiai tanácsadót, — Ábel Bódog nyugdíjas osztályvezetőt, — Dr. Geőcze Bertalan jogtanácsost, — Dr. Barnabás Kálmán főgeológust, — Dr. Binder Béla főmérnököt és — Paul Ruedemann titkárnőjét. Később szeptemberben: Paul Ruedemann és Georg Bannantine amerikai állampolgárokat. 46 A magyar állampolgárokat 1949. január 20-án elítélték, az amerikaiakat az ország elhagyására kényszerítették. 47 Évek múltán azonban, mivel a vádak koholtnak bizonyultak, a bebörtönzött magyar állampolgárokat szabadon bocsátották. Ilyen körülmények között került sor 1948. szeptember 24-én a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság állami kezelésbe vételére. 48 Dr. Székely Pál és társai az állandó növekedést hajszoló gazdaságpolitika hatására irreális terveket állítottak össze a következő évekre, melyeket azonban a nyersolajtermelés tudományában járatlan hatóságok készpénznek vettek. Csak miután kitűnt ezek megvalósíthatatlansága, józanodtak ki a hivatalos körök.
