Sárközi Zoltán: Bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 83. Budapest, 1985)

Első Dunagőzhajózási Társaság Pécsi Bányaigazgatósága

állami érdekeltség a >Reichswerke A. G. für Erzbau und Eisenhütte ,,Hermann Göring" Berlint elnevezésű vállalat érdekkörébe került, mely mögött közvetlenül a birodalmi kormány állt. Részvénytőkéjét 16 000000 Rm (Reichsmark = Birodalmi márka)-ban határozták meg. Dunai flottája ekkor 70 hajóból és 430 uszályból állott. Magyarországi javait, melyek az 1940. évi december 31-én elkészített mérleg tanúsága szerint a vagyon- és a teheroldalon egyaránt 40 603 000 pengőt tettek ki, az évtizedek óta fennálló magyarországi képviselőség kezelte.

60 A Magyarország és Ausztria között régebben kialakult jó kapcsolatokat kedvezőtlenül befolyásolták e változások. A Pécsi Bányaigazgatóság hatáskörébe tartozó kőszénbányavidék például a ,,Volksbund"szervezkedések egyik központjává lett, mint a „Svábische Türkéi" szerves táji tartozéka, ennek minden következményével együtt.

61 1939. szeptember 1-én kitört a H. világháború. A múlt eseményeiből hasznos tanulságokat merítő folyamhajózási vállalatok — köztük az Első Dunagőzhajózási Társaság jogutóda — ezúttal nem adták bérbe folyami hajóikat a katonai érdekeket képviselő államkincstáraknak, hanem saját maguk bonyolították le az esedékes fuvarokat. Sem Ausztriában, sem pedig Magyarországon nem kapott a vállalat katonai parancsnokot, hanem mindkét helyen változatlanul polgári vezetés mellett folyt a hajózás. 1943-ban egyébként megszűnt az utolsó magyarországi belföldi hajójárat is, mely 1861 óta állt fenn Budapest és Mohács között. Ezen túlmenően 1 260000 Rm-ért az összes olyan magyarországi ingatlanok, hajóállomások és azok teljes felszerelése a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság tulajdonába mentek át, melyek közvetve vagy közvetlenül a hajózást szolgálták.

62 A vállalat tulajdonában maradtak azonban a Pécs környékén lévő kőszénbányák. Itt a háború folyamán, a hadiüzemi katonai parancsnokok szigorú megtorló intézkedései ellenére is volt egy nagyméretű, a Nyilaskeresztes Párt, Hungarista Mozgalom által szervezett sztrájk, mégpedig az 1940. esztendő őszén. Ennek eredményeképpen bevezették a minimális bérrendszert, amit a bányamunkásság évtizedeken át sürgetett és követelt. A sztrájk vezetőit szigorúan megbüntették, a bányamunkásság ettől kezdve a felszabadulásig fokozódó elnyomás és ellenőrzés alatt állott.

63 1944. november 29-én szabadították fel Pécset a Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái.

64 Harcuk eredményeképpen a II. világháború befejezése után helyreállt az Első Dunagőzhajózási Társaság önállósága. A Dunán zajló folyamhajózás újjászervezése szintén a Szovjetunióra hárult. Ennek érdekében 1946. március 30-án megalakult - többek között — a Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság (MESZHART), mégpedig Budapest székhellyel, 100 millió pengő alaptőkével, mely 1950-re 236 millió forintra emelkedett, 50-50%-os magyar és szovjet érdekeltséggel. Mivel a Pécs vidéki kőszénbányák 1938 óta a „Hermann Göring" Művek birtokában voltak, mint német érdekeltség a Potsdami konferencia határozatai értelmében a Szovjetunió tulajdonába kerültek. 1946. június 25-én éppen mint szovjet érdekeltséget kapta meg a Magyar—Szovjet Hajózási Részvénytársaság. E vállalat első öt esztendejét 46 619066 forintnyi nyereséggel zárta. Midőn azonban 1952-ben a Pécs vidéki kőszénbányák kiválására sor került, egyszeriben megszűnt a vállalat prosperitása. 1953—1954-ben már állami támogatásra szorult. A szovjet fél 1954. november 6-án kivonult a vállalatból, átadván összes jogait a Magyar Népköztársaságnak. Ezt megelőzően 1952. július l-e óta az Első Dunagőzhajózási Társaság Pécs vidéki kőszénbányái már a magyar államnak termeltek.

65 Az Első Dunagőzhajózási Társaság ezzel befejezte magyarországi pályafutását, Bécs székhellyel azonban Ausztriában ma is működik. 1955-ben, az osztrák államszerződésnek a nagyhatalmak által történt aláírásaival egy időben helyreállt a most már az osztrák állam tulajdonát képező hajózási vállalat egysége is. Azóta sorsa egybeforrott a semleges Ausztria jövőjének alakulásával. 1979-ben ünnepelte fennállásának 150 éves jubileumát. Hajdan volt gazdasági imperializmusának ma már sehol semmi nyoma. Jövőjét a Duna—Majna—Rajna-csatorna megépítése után a világtengerekre való fokozott kijutás fogja biztosítani.

66