Sárközi Zoltán: Bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 83. Budapest, 1985)

Hazai Mechanikai Palackgyár Rt

HAZAI MECHANIKAI PALACKGYÁR RT. (Z 1334, Z 1350, Z 1351, Z 1352) 1895-1948 Terjedelem: 58 raktári egység, 5,25 ifm. A részvénytársaság az 1902. november 27-én tartott alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályok szerint működött. Székhelye: Budapest. A vállalat tárgya: 1. Palackok és más üvegneműek gyártása, árusítása. E célra mindennemű eljárásnak, különösen a mechanikus eljárásoknak az alkalmazása. A gyártási munkához szükséges vagy alkalmas alkatrészek, nyersanyagok, gépek, berendezési és más tárgyak megvétele, illetőleg megszerzése. Olyan ügyletek, szerződések, kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi műveletek lebonyolítása, melyek a palackok és más üvegneműek gyártásával, vagy eladásával kapcsolatosak. 2. Mindennemű ingatlanok vásárlása, ezek vagy a rájuk vonatkozó jogoknak a megvétele és kihasználása a fenti, első pontban kijelölt célok megvalósítása érdekében. 3. Különösen pedig a Borsod vármegyében levő Sajószentpéteren fekvő gyártelep megvétele és üzembe helyezése az összes hozzátartozó jogokkal, földekkel és a tartozékaikat képező tárgyakkal és eszközökkel együtt. 4. A palackok és más fúvott üvegneműek mechanikus gyártására vonatkozó szabadalmak megvétele, tökéletesítése, alkalmazása és felhasználása. Különösen azoknak a szabadalmaknak a megvétele, melyeket Magyarországon Boucher Kolos cognaci lakosnak ilyen célokra adtak ki az 1897. és az 1899. évek között. A részvénytársaság működésének tartama határozatlan időre terjedt. Alaptőkéje: 1250 000 korona, mely 2000 darab, egyenként 200 korona névértékű elsőbbségi és 4250 darab, egyenként 200 korona névértékű törzsrészvényre oszlott. A részvények mindegyike bemutatóra szólt. Az igazgatóság legalább 5 és legfeljebb 11 tagból állhatott.

1 A részvénytársaság által megszerzett sajószentpéteri gyártelep megelőzően a ,,Magyar Palackgyár Rt." elnevezésű vállalat tulajdonában volt, de felszámolás miatt üzemen kívül állott. Az alapítás gondolata attól a magyar tőkés csoporttól indult ki, mely a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. részvényeinek zömét is birtokolta. így az új vállalat a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. érdekkörébe került. Ezenkívül az alapításban nagy része volt annak a francia—spanyol tőkés csoportnak is, mely Boucher Kolos cognaci gyáros találmányait akarta hasznosítani. Végül a helybeli Schwarcz A. és Fiai üvegkereskedő cégnek volt a részvénytársaságban valamelyes érdekeltsége.

2 Ennek megfelelően az igazgatóságban kezdet óta volt egy francia állampolgár, 1903 után pedig a francia, illetőleg spanyol állampolgárok száma tovább növekedett.

3 Az eredeti alaptőkét 1904-ben 350 darab elsőbbségi részvény kibocsátásával 1320000 koronára emelték fel. 1910-ben a törzsrészvények névértékét 100 koronára bélyegezték le, és kettesével összevonva 200 koronás elsőbbségi részvényekre cserélték be, miáltal az alaptőke 895 000 koronára esett vissza. (4475 darab, 200 koronás elsőbbségi részvényben.) 1920-ban ismét felemelték 1500000 koronára, 1921-ben a részvények névértékét 170 koronára bélyegezték le. A vagyonváltság lerovására 1324 új, 170 koronás részvény kibocsátásával az alaptőkét 1500 280 koronára emelték fel. 1922-ben a vagyon váltsági részvényeket visszavásárolták és megsemmisítették. Miután a részvények 200 koronás névértékének visszaállításával az alaptőkét 1500000 koronára szállították le, 22500 darab új részvény kibocsátásával ismételten 6000000 koronára emelték. Ez most 30000 darab, egyenként 200 korona névértékű részvényre oszlott. A részvénytársaság az I. világháború alatt az anyag- és munkáshiány ellenére is nyereséges volt. 1915/16-tól kezdve egészen 1919/20-ig minden esztendőben fizettek osztalékot. 1920/21-től kezdve 1923/24-ig azonban e célra egyetlen fillér sem állt rendelkezésre, annak ellenére, hogy a termelés erőteljesen megnövekedett. A gyártelep Sajószentpéter község területén 19 hold saját ingatlanon terült el. A vállalat üzletkörébe változatlanul az üvegpalackgyártás tartozott. Évi termelése 300 vagon áru, melynek egy részét a hazai piacon, más részét pedig a szomszédos Ausztriában, illetőleg a Balkán-félsziget országaiban helyezte el. A munkáslétszám 300-320 fő körül mozgott. A részvénytársaság vagyona és terhei így alakultak: 1912/13-ban 1729 611 korona, 1923/24-ben 1465 366 068 korona.

4 Az 1920-as évek elejéről maradtak fenn az első kimutatások a részvényérdekeltségek megoszlásáról. Eszerint 1923. január 8-án a részvények 52%-a felett a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. rendelkezett. A Székács család kb. 33%-ot birtokolt, végül az Adler cég kb. 15%-ot. Alig egy hónappal később, 1923. február 28-án a helyzet így alakult: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. 46%, a Székács család 29%, az Adler cég 12%, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. 2%, a franciák 9% részvénymennyiség birtokosai voltak.

5