Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

III. A BACH-RENDSZER MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGAINAK IRATAI

III. A BACH-RENDSZER MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGAINAK IRATAI Magyarországnak a Habsburg Monarchiába való teljes beolvasztására csak az 1849 júniusában megindított új, nagy offenzívát követó'en s lényegében csak a szabadságharc leverése után kerülhetett sor. Ekkor épült ki Magyarországon az az önkényuralmi kormányzat, amelyet Bach-rendszer néven tartunk számon. Magyarország területe közigazgatási szempontból ez időszakban az 1848 előttihez képest több módosulást szenvedett. A horvátok által megszállva tartott Muraközt hivatalosan is Horvátországhoz csatolták, a szerbek kívánságainak teljesítésére pedig egy 1849. november 18-i császári pátens kimondotta, hogy Bács—Bodrog, Torontál, Temes és Krassó megyékből külön koronatartomány alakítandó s az közvetlenül a bécsi kormánynak rendelendő alá. Ehhez az új koronatartományhoz, mely „Szerb Vajdaság és Temesi Bánság" hivatalos nevet nyert, csatolták Horvátországtól Szerem megye két járását is. Megszűnt a Magyarország és Horvátország közötti közjogi kapcsolat is, mindkettő közvetlenül a bécsi kormánynak volt alárendelve. KÖZPONTI SZERVEK D 36-38 K. K. (III.) ARMEE COMMANDO FÜR UNGARN UND SIEBENBÜRGEN: P

OLIZEI SECTION 1849-1851 J. Haynau táborszernagyot Ferenc József 1849. május 30-án nevezte ki a III. császári hadsereg parancsnokává. Ezt követően, júniusban állították fel a hadseregparancsnokság rendőri osztályát, nagyrészt a korábbi katonai rendőrség (D 286) személyzetéből. A III. hadseregparancsnokság katonai iratai a bécsi Kriegsarchiv „Alte Fsldakten: Feldzug in Ungarn 1848/1849" jelzet alatt találhatók, míg a polgári osztály iratait a Hadtörténelmi Intézet Levéltára őrzi. A rendőri osztály iratanyaga három állagra oszlik: a titkos iratokra, az általános iratokra és az osztályon átvizsgált forradalmi iratok jegyzékeire.