Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

II. A WINDISCH-GRÁTZ-FÉLE MAGYARORSZÁGI KORMÁNYSZERVEK IRATAI

D 276 A MAGYARORSZÁGI IDEIGLENES IGAZSÁGÜGYI KÖZIGAZGATÁS ELNÖKE 1849 Terjedelem: 1 csomó = 0,03 ifm. A magyar igazságügyi minisztérium pótlására Windischgrátz külön kormányszéket kívánt létrehozni s annak elnökségét Szerencsy István titkos tanácsosra bízta. Szerencsy meg is kezdte működését, maga a kormányszék azonban a tavaszi hadjárat folytán már nem alakulhatott meg. Szerencsy elővétette a hatáskörébe utalt jogi-politikai szférába tartozó elintézetlen ügyek iratait, s egy részüket felülvizsgálat után Windischgrátz elé terjesztette. A felülvizsgálat lanul maradtakat később az utódszervek vették át. Szerencsy fondjában mindössze néhány — jelentéktelen - irat maradt meg, amely csupán egy, a szabadságharc által megakasztott szervezési kísérlet meglétét dokumentálja. Elnöki hatok 1. csomó Iratok 1849 április 1-3,12,33,49. sz. Lajstrom 1—64. sz. KIRÁLYI BIZTOSOK A törvényhatóságok élére Windischgrátz királyi biztosokat nevezett ki (egy biztost gyakran több törvényhatósághoz), akik a császári katonasággal szinte egyidőben vonultak be területükre, hogy részt vegyenek annak meghódoltatásában s átvegyék az ottani hatóságok működésének hányítását. Feladatuk volt a hozzájuk utalt területen a beligazgatás minden ágának működésbe hozatala s a hadiállapotnak megfelelő módon való irányítása, területüknek a „lázítóktól" való megtisztításában, lefegyverezésében való közreműködés, a forradalmi sajtótermékek elnyomása, az egyletek bezáratása, a kincstári vagyon biztosítása a császáriak részére. Működésük részben a tavaszi hadjárat folyamán, területük elvesztése következtében, részben Windischgrátz leváltása után, Haynau főparancsnoksága idején, az új kerületi főbiztosságok megszervezésével ért véget. Egy részük iratait az a tanácsi levéltár őrzi, amely megyében működtek.