Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

II. A WINDISCH-GRÁTZ-FÉLE MAGYARORSZÁGI KORMÁNYSZERVEK IRATAI

MAGYARORSZÁGI IDEIGLENES POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS (1826-) 1849 Windisch-Grátz 1849. január 12-én, miután csapatai Budát és Pestet elfoglalták, ehendelte egy „m. kh. ideiglenes polgári közigazgatás" megszervezését, s annak vezetőjévé id. Szőgyény László volt magyar kancellárt nevezte ki. Az új kormányszervnek tehermentesítenie kellett a hadseregfőparancsnokság politikai-közigazgatási osztályát, amennyiben attól átvette a kisebb jelentőségű, adminisztratív jellegű ügyek intézését, míg a fontosabb, politikai vonatkozású ügyek amannál maradtak. • Szőgyény az általa vezetett hatóságot a volt helytartótanács mintájára szervezte meg, anélkül azonban, hogy annak szélesre vont ügykörével rendelkezett volna. Az ideiglenes szerv tanácstestületi jelleggel sem bírt s az elnökségen és a segédhivatalokon kívül néhány ügyosztályra tagolódott. Ezek: a biztossági (hátait lásd külön fondként D 29 törzsszám alatt), a közegészségügyi, a közalapítványi, az egyházi, a közoktatásügyi és a közadói osztályok. Egy részük már az új szerv felállítása előtt is működött, a minisztériumok Budán maradt személyzetének segítségével és hátaik birtokában. A hatóság működése 1849. április 22-én megszűnt, csak az elnökség folytatott egy ideig még látszat-működést, miután Budát — a honvéd seregek elől menekülve — elhagyta. Míg az elnöki hatok egyszerű számregisztraturát alkotnak, az általános hatok rendszere pontosan követi a volt helytartótanácsi hattárét: olyan hattári osztályokat alakítottak ki, amilyenek ott léteztek, s azokban éppúgy kútfők és tételek szerint lajstromozták az hatokat, s hozzájuk ugyanolyan mutatókat készítettek, amint azt 1848 előtt a helytartótanácsnál tették. Az hattári vagy tárgyi osztályok éppúgy csupán kezelési és nem szervezeti egységek, mint a régi helytartótanácsnál, ahol azokat tévesen nevezik ügyosztályoknak. A helytartótanács elsőrendűen politikai vonatkozású forrásanyagot tartalmazó s több más hattári osztályának is, így a vármegyei, a városi, a köz- és városrendőrségi, a közigazgatási, a zsidósági, a nemesi, az árvái, az úrbéri, a könyvvizsgálati, a postai, az evangélikus és a görög nem egyesült osztályoknak itt nincsenek megfelelői. A rövid életű hatóság a körülmények folytán nem tudott jelentősebb tevékenységet kifejteni. Iratanyaga mégis jelentős forrása a szabadságharc első időszaka történetének. Értékét növeli, hogy benne sokhelyütt 1848. évi, helyenként még korábbi előiratok is fekszenek.