Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

III. A BACH-RENDSZER MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGAINAK IRATAI

Győr megye (székhelye Győr) a téti, szentmártoni és győri (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint a győri városi tanácsi járással; Vas megye (székhelye Szombathely) a vasvári, sárvári, kiscelli, körmendi, muraszombati, németújvári, szentgotthárdi, felsőőri, szombathelyi (vidéki) és a kőszegi (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint a szombathelyi és a kőszegi városi tanácsi járással; Veszprém megye (székhelye Veszprém) az enyingi, devecseri, zirci, pápai és veszprémi szolgabírói járásokkal; Zala megye (székhelye Zalaegerszeg) a bánokszentgyörgyi, pácsai, keszthelyi, tapolcai, sümegi, nagykanizsai, alsó­lendvai és zalaegerszegi szolgabírói járásokkal; Tolna megye (székhelye Szekszárd) a hőgyészi, dunaföldvári, bonyhádi, tamási és szekszárdi szolgabírói járásokkal; Somogy megye (székhelye Kaposvár) a marcali, nagyatádi, iharosberényi, igali, karádi, szigetvári és kaposvári szolga­bíróijárásokkal; Baranya megye (székhelye Pécs) a pécsváradi, szentlőrinci, siklósi, dárdai, sásdi, mohácsi és pécsi (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint a pécsi városi tanácsi járással. Sopron, Kismarton, Ruszt, Szombathely, Kőszeg, Pécs és Győr városokban a politikai közigazgatást a városi taná­csok látták el. A soproni városi tanácsot közvetlenül a helytartóság alá, a többi város tanácsát az illető megyei ható­ság alá rendelték. D 125 ELNÖKI IRATOK 1854-1860 Terjedelem: 232 csomó + 27 kötet = 35,60 ifm. A helytartósági alelnök hatáskörébe tartozó ügyek iratai, a titkos iratok kivételével (ez utóbbiakat lásd: D 126). Az 1854—1856. évi iratok évek és alapszámok rendjében vannak elhelyezve. Az alapszám az ügy kezdő irat iktató­számával azonos, akkor is, ha az ügyirat több naptári évet fog át. Az 1857-1860. évi iratok kútfők szerint tagolódnak, s ezeken belül követik a fent leírt rendet. A mutatók közül az 1854. és az 1855. évit a megfelelő évi iktatókönyv első kötetének élére helyezték, s avval együtt kötötték be. A mutatók az iratok tárgyán és iktatószámán kívül irattári jelzetüket (1854-1856-ban alap­számukat, 1857-től kezdve kútfőjelzetet és alapszámot) is közlik. A katonai kerületi parancsnokság útlevél ügyi iratai az ostromállapot megszűnte után kerültek a helytartósági osztály elnökségére, amely ez idő után az útlevél ügyeket intézte. Az iratok málladoznak, nem kutathatók.

Next

/
Thumbnails
Contents