Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

III. A BACH-RENDSZER MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGAINAK IRATAI

MINISZTERI BIZTOSSÁGOK A katonai kerületek végleges szervezetét Ferenc József 1849. október 17-i elhatározásával hagyta jóvá. Eszerint az akkori Magyarország területén öt katonai kerületi parancsnokságot kellett felállítani. A magyarországi közigazgatást szabályozó 1849. október 24-i rendelet szerint a katonai kerületi parancsnok kerületében a végrehajtó hatalom képviselője. A polgári ügyek vitelére mindegyik katonai kerületi parancsnok mellé egy (belügy) miniszteri biztost neveznek ki. Az utóbbi a polgári ügyekben a meghatalmazott császári biztosnak (Geringernek) és a (belügy) minisztériumnak tartozott felelősséggel. Hatásköre elsősorban a belügyi reszortba tartozó közigazgatási ügyekre terjedt ki. A miniszteri biztosi hivatalok intézményesen a katonai kerületi parancsnokságok polgári osztályaiként működtek. A (polgári) kerületi főbiztosok ugyanis formailag a katonai kerületi parancsnoksággal, és nem a miniszteri biztossal tartották a kapcsolatot. A miniszteri biztosok hatásköre idővel megnőtt. Bach 1850 márciusában úgy döntött, hogy a megüresedő főbiztosi állásokat a jövőben ne töltsék be, hanem a miniszteri biztosok vegyék át az ilyen főbiztosságokhoz tartozó megyék és városok közigazgatásának közvetlen irányítását és ellenőrzését. A miniszteri biztosságokat 1850 végén megszüntették, illetőleg .kerületi kormányzatokká" szervezték át. D 83 K. K. MINISTERIAL-COMMISSARIAT PEST-OFEN 1850 Terjedelem: 2 csomó = 0,20 ifm. A buda-pesti katonai kerülethez kezdetben Pest-Pilis, Pest-Solt és Esztergom megyék, valamint a Jászkun kerület (a pesti főbiztossági kerület, D 77), továbbá Borsod,Heves és Szolnok megyék (az egri főbiztossági kerület, D 78), valamint az e területen fekvő Pest és Buda szabad királyi városok tartoztak. 1850 áprilisában a szegedi főbiztosság (D 82) megszűnvén, annak területéből a buda-pesti katonai kerülethez csatolták át Csongrád megyét is. Miniszteri biztossá Bach 1850. február 8-án Koller Ferencet, Pest város polgármesterét nevezte ki. Koller Pesten székelt. Miután 1850 április közepén a pesti főbiztosság (D 77) is megszűnt, Koller annak hivatali apparátusát használta miniszteri biztosi funkcióinak ellátásához. Ettől kezdve a pesti miniszteri biztosság iratai már nem itt, hanem a volt pesti főbizottság regisztratúrájában nyertek elhelyezést. A jelen regisztratúrába 1850. április 15. után már csak elvétve került néhány irat (403-419 ikt.sz.). • • . Az iratok fraktur alakban, iktatószámaik növekvő rendjében vannak elhelyezve. Néhány esetben az előiratok utóiratukban maradtak. ...