Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

III. A BACH-RENDSZER MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGAINAK IRATAI

/ K. K. AUSSERORDENTLICHE UNTERSUCHNUNGS-COMMISSION ZU PEST 1850-1851 Terjedelem: 1 csomó + 1 kötet = 0,20 ifm. A „pesti cs. kir. rendkívüli vizsgáló bizottmányt" Geringer 1850 novemberében azzal a feladattal hozta létre, hogy a novemberi pesti vásár alkalmával a tolvajokat és más bűnözó'ket a városi biztonsági szervek és a csendőrség segítségével elfogassa, kihallgassa, az eltulajdonított kincstári javakat felkutassa és kivizsgálja azokat a vádakat, amelyek szerint egyes városi hivatalnokok a tolvajokkal összejátszottak. Az elfogott tolvajok elzárására — tekintettel a városi börtönökben állítólag történt visszaélésekre — az Újépületben biztosítottak helyiségeket. A bizottmánynak 1851 február végén be kellett szüntetnie működését, minthogy azt a pesti rendőrigazgatóság időközben történt megszervezése feleslegessé tette. A folyamatban lévő ügyek lezárása végett azonban még ez időpont után is tartott néhány ülést, az utolsót június 5-én. Az ülésjegyzőkönyvek a bizottmány tárgyalásairól nyújtanak tájékoztatást. A jegyzőkönyvi kötet végén személy- és tárgymutató található, ez azonban csak az 1851. március 22-i ülésig tartalmaz bejegyzéseket. A mutató az ülésjegyzőkönyv tételszámaira utal. Az iratokat az ülésjegyzőkönyv mellékleteiként kezelték. Nem iktatták őket, hanem az ülésjegyzőkönyv megfelelő tételeinek számával látták el. Az iratok számai nem alkotnak hiánytalan számsort, mert számos jegyzőkönyvi tételnek nincs iratmelléklete. A „mellékletek" (iratok) számainak jegyzéke az ülésjegyzőkönyv első lapján található. Ülésjegyzőkönyv és iratok 1. kötet „Gescháfts Protokoll und.Index" ülésjegyzőkönyv mutatóval 2. csomó Iratok 1850-1851 1850-1851 D 62-63 PESTER K. K. STAATSPRÜFUNGS-COMMISSION 1850-1858 A Thun-féle közoktatásügyi reform végrehajtása során bevezették a Habsburg birodalomban az ún. államvizsga-rendszert. Eszerint mindenkinek, aki egyetemi tanulmányainak elvégzése után állami szolgálatba kívánt lépni, olyan beosztásban, amelyben a jog- és államtudományi végzettséget megkívánták, előbb elméleti államvizsgát kellett tennie, majd — bizonyos szolgálati idő eltelte után — a gyakorlati államvizsgán az illető szolgálati ágban szükséges ismeretek elsajátítását kérték tőle számon.