Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

III. A BACH-RENDSZER MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGAINAK IRATAI

megváltozott: a helytartóság a belügyminisztérium alárendeltségébe került s a hadseregparancsnokságnak már csak az állambiztonsággal és a közrend és nyugalom megőrzésével kapcsolatos ügyekbe maradt beleszólása, annak folytán, hogy az ostromállapot még mindig fennállt. A rendeleteket ez időben a helytartóság vezetője hirdette ki, az állambiztonság s a közrend és nyugalom megőrzését célzó hirdetmények kivételével, amelyeket a hadsereg parancsnoka és a helytartóság vezetője közösen írtak alá. i A magyarországi helytartóság a közigazgatási definitívum bevezetésekor, 1853. május 15-én szüntette be működését; hatáskörét addigra fokozatosan átvették az öt közigazgatási kerületben megalakult,helytartósági osztályok". Geringer irodájának ügyköre, majd az ő hodájából kinőtt helytartóság tevékenységének köre a magyarországi kormányzat szinte minden szektorára kiterjedt. Feladata volt a polgári közigazgatás új, önkényuralmi szervezetének kiépítése, a közbiztonsági ügyekkel, az utazási engedélyek kiadásával, a sajtó és az egyletek ellenőrzésével, a hadkiegészítéssel és a katonaság ellátásával, a csendőrséggel kapcsolatban a központi közigazgatási hatóságra háruló tevékenység, az adóreformok kidolgozásában és bevezetésében való közreműködés, az úrbéri kérdések rendezése, a községi ügyek állami ellenőrzésének szabályozása, az új egészségügyi szervezet tervezetének kidolgozása,"majd e szervezet kiépítése, a mezőgazdaság támogatása, az ipari és kereskedelmi viszonyok szabályozása, a postaügy fejlesztése, az állami építészeti hivatalok megszervezése, a jogszolgáltatási reform végrehajtásának támogatása, a tanügyi reform keresztülvitele, a világi alapítványokkal való gazdálkodás ellenőrzése, az elemi csapások folytán károsultak segélyezésének megszervezése, egyházi ügyekben az állami beleszólás jogának biztosítása, az országos statisztikai adatgyűjtés megszervezése, s végül az országos érvényű jogszabályok közzététele. A fond részei a több állagra (D 51 -54) tagolódó elnöki hattár, valamint az általános hattár (D 55). Az elsőt 1860-ban Bécsbe szállították s onnan 1927-ben szolgáltatták vissza, a második a helytartóság megszűnte után a budai helytartósági osztály, majd a visszaállított helytartótanács, a kiegyezés után pedig a belügyminisztérium gondozásába került. D 51 ELNÖKI IRATOK 1849-1853 Terjedelem: 52 csomó +13 kötet = 8,00 ifm. Geringer elnöki irodája csak 1849. augusztus 1-én kezdte meg működését. Ez alakult át 1851. április 10-én a helytartóság elnökségévé. Az elnökség ügykörébe tartoztak általában az állambiztonsági ügyek, a rendőrhatóságok megszervezése, a személyzeti ügyek, a tisztogatási eljárások, az udvari ünnepekkel kapcsolatos és más protokolláris intézkedések. Ezeken kívül elnökileg intézték a legkülönbözőbb tárgykörök bizalmasabb jellegű ügyeit is. A személyzeti ügyek közül a kevésbé bizalmasakat 1852. július 19. előtt az általános hatok között kell keresni, e nappal azonban a személyzeti ügyek intézését teljes egészében az elnökség vette át. Itt intézték a sajtóügyek jelentős részét és a legtöbb szervezési ügyet is. Az hatok fősorozata egyszerű számregisztratúrát alkot, egyes esetekben azonban az előiratot az utóhathoz csatolták. A „cOttvolutumok"-nak nevezett hatcsoportok tárgyi sorozatok, amelyeket valamilyen okból együtt hagytak.