Szent-Györgyi Mária: A Magyar Országos Levéltár anyagáról készült mikrofilmek a Filmtárban 1982. január 1-én : Tematikai alapleltár (Levéltári leltárak 81. Budapest, 1983)

Tematikai alapleltár

ELNÖKI IRATOK - R 1822-1848 X 8502 B7 (600 felvétel) 27697/3-27698 Mutató. Minden évnek külön mutatója van, bennük a személy, helynév és tárgyi címszavak általában szoros betűrendben sorakoznak, kivéve az 1847—1848. évi mutatókat, ahol a kezdőbetűkön belül nincs szorosabb betűrend. LIBRI REGII PRIMAE CLASSIS 1687-1848 X 1505 B18 (10 400 felvétel) 7191-7205 Ún. „Királyi Könyvek", melyekbe az erdélyi kancellárián nyilvántartás-, megörökítés s részben bizonyságképpen — 1790-től fogva egykorúan, a megelőző időszakra nézve utólagosan — beiktatták a király nevében kelt fontosabb erdélyi kancelláriai kiadványoknak rendszerint a királyi cím kevésbé fontos részei stb. elhagyásával másolt szövegét. 1790-től kezdve általában az adományozott címer és pecsét képét is be szokták festeni a megfelelő adománylevél szövege mellé, illetve közé. Csaknem kizárólag a király valamely kegyelmi tényét tanúsító szövegek kerültek beiktatásra (megkegyelmezés, törvényesítés, örökbefogadás, különféle királyi megerősítés, örökbevallások és inscriptiók jóváhagyása, tized, pallosjog-, nemesség adományozása, illetve megerősítése, előnévadomány, grófi, bárói, lovagi, primipilusi, bojári rang adományozása, illetve megerősítése, honfiúsítás stb.). A XVII. század végén s a XVIII. század első felében még a megkegyelmezések, birtokadományok és -megerősítések, nemesség- és főrang adományozások, községi-, vásár-, vámkiváltságok alkotják a bejegyzések legnagyobb részét. Viszont a honfiúsítások, törvényesítések, házassági felmentések, alapítványok, „privilégium privatum", illetve „exclusivum"-ok a XVIII. század második felében, annak vége felé kezdenek feltűnni vagy tömegesebbé válni; a XIX. századra a házassági felmentések válnak legszámosabbá. Az erdélyi „Királyi könyvek" nagyjából az időrendet követik és általában véve csatlakoznak egymáshoz. Időbeli átfedés csak a XII. és XH 1/2 kötetnél van. (1780-1789 és 1784-1789.) Minden kötet végén egyidejűleg készült mutató található. •