Sárközi Zoltán: Szövetkezetek és mezőgazdasági vállalatok fondjai (Levéltári leltárak 79. Budapest, 1983)

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete

(Z 819, Z 820, Z 821, Z 822, Z 823, Z 828, Z 829) MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE 1891-1948 Terjedelem: 298 raktári egység, 38.00 ifm. 1891-ben nagybirtokosok alapították saját beszerzési és értékesítési gondjaik megoldására. Üzletrész tőkéje: 114.800 korona, mely 1914-re 1 300000 koronára emelkedett. Míg alapításakor csak 146 tagja volt, 1914-ben ezek száma már 2000-re emelkedett. A szövetkezet korán megkezdte a hadseregnek mezőgazdasági termékekkel és cikkekkel való ellátását, miáltal nagy haszonra tett szert. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium viszont rajta keresztül bonyolította le a legkülönfélébb agrár-akciókat. Első elnöke: Gr. Andrássy Aladár volt. Az első világháborút követő forradalom után résztvett a „nemzeti" hadsereg ellátásában. Később is a hadsereg egyik legfontosabb szállítója maradt. Szorosan együttműködött a „Hangya" Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezettel. 1919 júniusában, a Magyarországi Tanácsköztársaság uralma alatt elrendelték a szövetkezet felszámolását. A központ helységeibe a Szocializált Gazdaságok Országos Központját telepítették be. Ez a központ azonban átvette a volt szövetkezet alkalmazottait. 1920 után hathatós állami támogatásban volt része. Pénzügyi tekintetben a Magyar Általános Hitelbank Rt-ra támaszkodott. Sok millió koronára, majd pengőre tehető forgalmat bonyolított le gyapjú-, gabona-, élő állat és borexport révén. 1931 óta a szövetkezet bankárja a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. lett. A világgazdasági válság végén, 1933-ban fizetésképtelenséget jelentett be. Az állam közbejöttével szanálták, minek következtében állami és bankérdekeltséggé alakult át a Közérdekeltségek Felügyelő Hatoságának ellenőrzése alatt. A világgazdasági válság után birtok adásvételek, ingatlanok, bérletek közvetítésével is foglalkozott. Áruosztályain keresztül a belföldi piacon igyekezett fűtő-anyagokat, vetőmagokat, gépeket, terményeket, bort, szőlészeti cikkeket értékesíteni. Vidéken számos fióktelepet létesített. Kirendeltségei voltak Debrecenben, Szombathelyen, Szolnokon, Győrben, Komáromban, Mátészalkán, Nyíregyházán és Székesfehérváron. Lepsényben, Kőbányán és Pilisen sertéshizlaldái, Budapesten, Győrött és Miskolcon magtisztító telepe, Tiszakürtön gyümölcsfeldolgozó üzeme és szeszgyára, Miskolcon olajgyára, Kiskőrösön borkő üzeme működött. Tevékenységét a gazdasági élet területén nagyszámú leányvállalatai és érdekeltségei útján fejtette ki. Leányvállalatai saját vezetés alatt: Magyar Mezőgazdák Állatértékesítő Rt. Magyar Mezőgazdák Állatértékesítő Rt. Baromfmízlaló és Kiviteli Kft-ja Magyar Mezőgazdák Termelő Rt. Comissio Termény kiviteli és Áruforgalmi Rt. öntöde Ipari és Kereskedelmi Kft. Zöldtakarmány Értékesítő Szövetkezet Magyar Szöllősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete Ipari Növényeket Feldolgozó Szövetkezet Érdekeltségek: Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezet Lóértékesítő Szövetkezet Vashulladék Értékesítő Szövetkezet Fémbevásárló és Fémgyűjtő Szövetkezet Magyar Vetőmagkiviteli Rt. Tartánykocsi és Borforgalmi Rt. Erdélyi Gazdák Értékesítő Szövetkezet Kárpátaljai Állattenyésztők Értékesítő Szövetkezete Hegyközségek és Szöllősgazdák Országos Szövetkezete Tiszántúli Ciroktermelők Termeié- és Értékesítő Szövetkezete Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt.