Papp Gáborné: Kisebb családi és személyi fondok 5. kötet : Repertórium (Levéltári leltárak 78. Budapest, 1981)
Rhédei (kisrédei) család levéltára (P588,1868-1870)
P588, 1868-1870 RHÉDEI (KISRÉDEI) CSALÁD LEVÉLTÁRA 1530-1847 30 r. e. (30 csomó)=4, 20 ifm. A 13—15. században Heves megyében több ágban élő Rhédei családokból, elsőként Nagyrédei János, 1466-bc^ címert szerezve emelkedett országos méltóságba; 1470—1475 között erdélyi alvajda volt. Akisrédei és szentmártoni Rhédei ág a 16—17. században emelkedett ki. II. Rhédei Ferenc, 1606. május 2-án báróságot nyert, s erdélyi fejedelmi tanácsos és váradi főkapitány lett. Fia, III. Ferenc 1657-1658 között Erdély fejedelme volt, s 1659-ben grófságot szerzett. IV. Pál (7-1604) a család magyarországi ágának, s egyik fia III. János (1598-1653) pedig az erdélyi ág alapítójaként ismeretes. A család mindkét ága Eger végvárában harcoló vitézek közül került ki, s Eger török uralom alá kerülése, 1596 után szóródott szét. A magyarországi ág főleg Heves, Pest, Abaúj, Gömör, Békés, Csanád és Szatmár megyékben, az erdélyi ág pedig Bihar, Kolozs,Torda,Hunyad,Mármaros, Közép-Szolnok, Küküllő, Doboka, Alsó-Fehér megyékben, valamint Maros és Udvarhely székekben, összesen 211 helységben szerzett birtokokat. A 17—18. századi erdélyi társadalmi- és gazdasági viszonyokra, a család birtokigazgatására és mintegy negyven rokon család történetére vonatkozó iratanyag, jelentős 18. századi része II. Rhédei Mihály (1723—1791), 1744-től gróf, közéleti tevékenységével kapcsolatban került a levéltárba. A család leszármazása 1—4. táblázaton a következő:
