Buzási János: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs : A Birodalmi Levéltárak magyar vonatkozású iratai I. kötet : A Birodalmi Udvari Tanács és a Birodalmi Udvari Kancellária levéltára 1. rész (Levéltári leltárak 76. Budapest, 1979)

Reichstagsakten

REICHSTAGSAKTEN 1487-1806 A birodalmi gyűlést, a német—római birodalom központi törvényhozó szervét, adómegajánlás vagy egyéb, az egész birodalmat érintő döntések meghozatala végett, szükség szerint hívták össze, összehívásához a császár és a választófejedelmek egybehangzó elhatározása volt szükséges. A gyakorlatban ez rendszerint úgy zajlott le, hogy a császár a birodalmi gyűlés összehívására irányuló szándékát körlevélben tudatta a választófejedelmekkel. Amikor - többnyire hosszadalmas levelezés után - megegyeztek a birodalmi gyűlés helyét, idejét, napirendjét és protokollrendjét illetően, a választófejedelmek közös nyilatkozatban tudatták a császárral beleegyezésüket a birodalmi gyűlés összehívásába. Ezután a császár újabb körlevélben értesítette a részvételre jogosult összes rendeket a birodalmi gyűlés összehívásáról. A birodalmi gyűlés ünnepélyes megnyitásának legfontosabb aktusa a császári indítvány felolvasása. Ebben a császár ismerteti azokat a körülményeket, amelyek a birodalmi gyűlés összehívását szükségessé tették, és vázolja elképzeléseit a birodalmi gyűléstől várt határozatokra vonatkozóan. A rendek a császári indítványt saját kollégiumaikban, a császár vagy megbízottja kizárásával tárgyalták meg. Három rendi kollégium volt: a választófejedelmi (Kurfürstenkolleg), a hercegi (Reichsfürstenrat) és a városi (Stádtekolleg) kollégium. A választófejedelmi kollégium tagjai a választófejedelmek. Eredetileg hét választófejedelem volt. Világi választók, mint a császári udvari főméltóságok tulajdonosai: a rajnai palotagróf, mint főasztalnok, a cseh király, mint főpohárnok, a szász herceg, mint főmarsall és a brandenburgi őrgróf, mint főkamarás. Egyházi választók, mint főkancellárok: a mainzi érsek, mint Németország, a kölni érsek, mint Itália és a trieri érsek, mint Burgundia főkancellárja. Friedrich pfalzi választót, mivel az elfogadta a cseh koronát, II. Ferdinánd 1621-ben megfosztotta választófejedelmi rangjától. Helyét Pfalz jogán Maximilián bajor herceg foglalta el, 1623-ban. A vesztfáliai béke után a rajnai palotagróf visszakapta választófejedelmi rangját, ezzel a választók száma nyolcra emelkedett. A hercegi kollégiumban a közvetlen birodalmi hűbérrel rendelkező hercegek, grófok, érsekek, püspökök és kolostorok foglaltak helyet. Hasonlóan az előbbi kollégiumhoz a hercegi kollégium beleegyezése is nélkülözhetetlen feltétele volt az érvényes döntés meghozatalának. A városi kollégiumot a tartományúri joghatóság alá nem tartozó városok képviselői alkották. Ilyen város volt például Hamburg, Lübeck, Nürnberg és Frankfurt. A városi kollégium jogköre korlátozott volt annyiban, hogy annak beleegyezése nélkül is születhetett érvényes határozat. A rendi kollégiumok a császári indítványról alkotott véleményüket - kölcsönös egyeztetés után — rendszerint közös válaszban juttatták el a császárhoz. Az üzenetváltás a császár viszontválaszával folytatódott, és mindaddig tartott, amíg az érintett tárgyban a rendek és a császár között a megegyezés meg nem született, vagy a birodalmi gyűlést megegyezés nélkül el nem napolták. A reformáció korában a protestáns és a katolikus rendek gyakran külön javaslatokat terjesztettek a császár elé, elsősorban vallásügyi kérdésekről. A rendek és a császár közötti egyezkedés végeredményét, a mindkét részről elfogadott törvényeket, a birodalmi gyűlés határozata foglalja magában. Ez egyúttal a birodalmi gyűlés záródokumentuma. A birodalmi gyűlés működése során keletkezett, gyakrabban előforduló iratfajták: 1. Praeparatoria.a. birodalmi gyűlés előkészítésével kapcsolatos iratok. Ide tartoznak: — A császár tanácsadóinak, a birodalmi és osztrák udvari szerveknek vótumai a birodalmi gyűlés összehívásának indokolására, napirendjére és céljára vonatkozóan. — A birodalmi gyűlést kezdeményező császári körlevél, a választófejedelmekkel e tárgyban folytatott levelezés, a választófejedelmekhez kiküldött követek instrukciói, e követekkel folytatott levelezés és a választófejedelmek beleegyező nyilatkozata (consensus). — Császári körlevél (Ausschreiben) a megjelenésre vagy képviseletre jogosult birodalmi rendekhez a birodalmi gyűlés kiírásáról, illetve levelezés ezekkel a rendekkel. — A birodalmi gyűlés technikai előkészítésére (elszállásolás, ellátás, ülésrend, stb.) vonatkozó iratok. — A császári indítvány megszövegezésével kapcsolatos vótumok és levelezés. 2. A birodalmi gyűlésen keletkezett iratok: — Császári indítvány (propositio) a hozzá tartozó előszóval (Vorrede) és utószóval (Schlussrede). — Ügyrendi vonatkozású üzenetváltások a császár és a rendi kollégiumok között. — A birodalmi gyűlés napirendi tárgyait érintő üzenetváltások a császár és a rendek között (Reichsgutachten, Replik, Duplik, TripÜk, Quadruplik, stb.), az egyes rendi kollégiumok határozatai, az üzenetváltásokat lezáró császári nyilatkozat (Schlussbrief), esetleg különnyilatkozatok egyes rendi csoportosulások (pl. protestáns rendek) részéről.