Buzási János: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs : Ungarische Akten : Allgemeine Akten :Tematikus repertórium (Levéltári leltárak 70. Budapest, 1977)
Bevezetés
III. Comitialla . 1492-1844. Terjedelme 52 csomó. A magyar országgyűlésekre vonatkozó iratokat foglalja magában. Megjegyzendő,-hogy országgyűlésekkel kapcsolatos iratok az általános iratok között is bőven vannak. Az anya^ időrendben fekszik. •IV. Miscellanea , 1505-1868. Terjedelme 16 csomó. Részben az I-III. alatti sorozatokból kiemelt vegyes iratokat tartalmazza. Sorrendben az alábbi kisebb csoportokra oszlik: - keltezetlen vegyes iratok, - a Hofbibliothektól átvett iratok, 1528-1776, évrendben, - a budapesti millenniumi kiállításra kiválogatott iratok, (12) numerusok rendjében, - vegyes iratok, 1505-1868, évrendben, - Károlyi Árpád által a magyarországi protestánsokra vonatkozóan. kiemelt iratok, 1564-1812, évrendben, - Károlyi Árpád által különféle tárgyakra vonatkozóan kiemelt iratok, 1549-1804, évrendben. Mig a II-IV. sorozatok anyagában a kutatást némileg megkönnyiti, hogy ezek többé-kevésbé tárgyilag tagoltak, az # I. sorozat nagy tömegű, az egész gyűjtemény mintegy 60 százalékát adó iratanyagának egyszerű időrendje miatt itt a kutatás jóval nehézkesebb. Jelen repertórium ezért csak az általános iratokra vonatkozik. 3Az Ungarische Aktén forrásértéke aligha szorul különösebb méltatásra. Elegendő itt arra utalni, hogy a magyar történetkutatók több mint száz éve rendszeresen használják. Gabelmann Miklósnak, Miksa főherceg tábori krónikásának naplóját például, amely nemcsak a tizenötéves háborúra, hanem általában a XVI. század végének Magyarországára*is hallatlanul érdekes adatokat tartalmaz, Thallóczy Lajos és Gbmöry Gusztáv a múlt század utolsó negyedében lemásoltatták és a Magyar Tudományos Akadémia hadtörténelmi bizottságának rendelkezésére bocsátották. (13) Az Ungarische Aktén forrásaiból a magyar történettudomány,olyan nagyjai merítettek, mint Fraloiói Vilmos, Acsády Ignác, Márki Sándor, Aldásy Antal, Angyal Dávid, Szekfü Gyula, hogy csak néhányat említsünk a régiek közül. De ezt az iratanyagot a marxista történetírás sem nélkülözheti és egyre nagyobb mértékben használja is. Természetesen nem mindegyik része kiemelkedő forrásértékű: az 1732-1740. évi általános iratok túlnyomó része a magyar királyi helytartótanács irataiból Lotharingiai Ferenc helytartó szamára készitett kivonatokat tartalmazza. Ezek csak másodrendű forrásértékkel birnak. Azok az ügyek, amelyek kivonatairól itt szó van, megtalálhatók az Országos Levéltárban a helytartótanácsi, illetve magyar kancelláriai levéltár különböző állagaiban. Ha a repertórium ezeknek az úgynevezett protokollumoknak a tárgyait részletesen ki- • bontja, nem egészen haszontalan, mert tárgyi áttekintést nyújt a helytartótanács és részben a magyar kancellária 1732-1740. évi iratanyagáról. Az Ungarische Aktén anyagához az idők folyamán számos segédlet készült. Legtöbbjük az állomány többszöri változása miatt elavult, de közülük néhány még ma is többé-kevésbé használható. Ilyen a Rosner-jTéle kétkötetes repertórium, (14) amelyet Eriedrich Eirnhaber és Károlyi Árpád egészítettek^ki. Műfaját tekintve közel áll a lajstromhoz, adatai megbízhatók, de használata eléggé nehézkes és nem is tartalmazza az Ungarische Aktén jelenlegi teljes állományát. A másik ma is használható segédlet az Ungarische Aktén teljes raktári jegyzéke, amelyet az 1890-es években Győry Árpád készitett (15). A raktári jegyzék elkészitése óta jelentős mennyiségű anyagot szolgáltattak ugyan ki Magyarországnak, az anyag felállítási rendje azonban nem változott, igy arról ma is ez a^segédlet nyújtja a legjobb áttekintést. A "Specialia" egy részéhez, a Wesselényi-féle összeesküvésre vonatkozó iratokhoz, Szekfü Gyula készitett a kutatásban kitűnően használható, részletes áttekintő rak-
