Buzási János: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs : Ungarische Akten : Allgemeine Akten :Tematikus repertórium (Levéltári leltárak 70. Budapest, 1977)

Bevezetés

vette át. (9) Az udvari kancellária által kezelt többi ügyekkel'együtt a magyar ügyek is a birodalmi udvari tanács, illetve a titkos tanács elé kerültek, amelyeknek magyar tagja természetesen nem volt.•Érthető tehát, hogy 1563-tól kezdve a birodalmi udvari tanács és a titkos tanács üléseinek napirendjén a külpolitikai tárgyak mellett sűrűn szerepeltek olyan magyar vonatkozású tárgyak (belpolitika, államapparátus, kincstár, hadsereg, jogszolgáltatás stb.j, amelyek az uralkodóra nem mint német-római császárra, hanem mint magyar királyra tartoztak és velük a birodalmi üdvari tanács voltaképpen illetéktelenül foglalkozott. A^tÖbbi jelentősebb proveniencia közül megemlithetjük a Habsburg Mária királyné magyarországi jövedelmeinek kezelésére vonatkozó iratokat, az osztrák udvari kancellária iratait, a Wesselényi-féle főúri összeesküvés résztvevői elleni delegált birósági per anyagát, valamint az 1722/1723 és 1728/1729-i magyar országgyűlésekre a király képviseletében kiküldött biztosok"iratait. Valamikor az Ungarische Aktén gyűjteményéhez tartozott nagyszámú magyar oklevél,^ továbbá a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevői elleni per anyagából Náda3dy Ferenc és Zrinyi Péter családi iratai, a nádori levéltár titkos iratainak jelentős része, az 1848/1849-i szabadságharc levéltárának egy része (az úgynevezett Kossuth-levéltár), az abszolutizmuskori főkormányzóság és helytartóság levéltára. Ezeket, mivel magyarországi provenienciajú iratok, 1883-tól kezdve, elkeseredett viták után, fokozatosan kiszolgáltatták Magyarországnak. (10) 2. Az Ungarische Aktén jelenlegi, végleges állományának terjedelme 442 csomó, körülbelül 53 iratfolyóméter. Az anyag négy sorozatra oszlik. I. Általános iratok (Allgemeine Aktén), 1280-1861. Terjedelme 261 csomó. Szigor u~T3o^enHb^rr~v^üa. Évente az időrendbe rakott iratok után a keltezés nélküli, de megállapíthatóan abból az évből származó iratok vannak elhelyezve. Azok az iratok, amelyek keletkezésének éve nem volt megállapítható, az általános iratok végén találhatók. Az időrendet helyenként utólag elhelyezett növedékek (általában egy meghatározott tárgyra vonatkozó konvolutumok) szakítják meg. Ezek az általános iratok megfelelő éveinél vannak elhelyezve és önmagukban szintén szigorú időrendben vannak. Ilyen pótlások: - Jurisics Miklós és Puechaim Longinus pere Szalonak iránt, 153?» (33. csomó), - Martinuzzi Györgyre vonatkozó iratok, 1552. (65. csomó), - Martinuzzi Györgyre vonatkozó iratok, 1554. (74. csomó), - Martinuzzi Györgyre vonatkozó iratok, 1551-1555. (75. csomó), - Paltzani Péter hagyatékára vonatkozó iratok 1558. (79. csomó), - besztercebányai rézbányászat (Konvolut "Jörger"), 1561. (82. csomó), - panaszok az óvári kapitány ellen, 1564. (89. csomó), - vegyes tárgyú pótlás, 1565. (91. csomó), - vegyes politikai tárgyak (Konvolut "Schwendi"), 1568. (95. csomó), - Gabelmann Miklós hadi naplója, 1595. (128. csomó), - Alphons Carillo levelezése, 1597. (130- csomó), - Ungnad Dávid és Székely Mihály havasalföldi diplomáciai küldetése, 1599. (I36. csomó), - Vegyes politikai tárgyak ("Specialia"), 1670-1699. (179-183. és 185. csomó, numerusok rendjében), - Rákócziana: Kökényesdy László levelezése, 1705-1715. (194. csomó),