Pap Gáborné: A Forgách családi levéltár (Levéltári leltárak 69. Budapest, 1977)

BEVEZETÉS

A Hunt-Páznán nemzetségből származó nagymultu Forgách család levéltára a mult század végétói több részletben került a Magyar Nemzeti Múzeum megőrzésébe, A levéltárat 1504-tól kisebb megszakítással a gimesi vár őrtornyában őrizték, 1637 után, mikor Forgách Ádám megszerezte Galgóczot, az iratokat is a töröktől védettebb Galgócz várába vitette. Később a levéltár egy része Gácsra került, honnan a Rákóczi szabadságharc után menekülő Forgách Simon magával'vitte Lengyelországba. A levéltárnak ezt a részét csak hosszas alkudozások, tárgyalások után az 1730-as években váltotta vissza a család. Az ujabb családi osztály alapján Zsigmond /József és Koháry Mária fia/ kezelésében a levéltár legnagyobb része Alsókemencére került. Innen szállította be az anyag egy részét a Nemzeti Múzeum 1880-ban, a család által felajánlott örökletétként, A továbbiakban a még Kemencén maradt és 1880-ban múzeumi őrzésre nem méltatott, főleg gazdasági vonatkozású iratok^ valamint a Csákányban őrzött levéltár-rész került a század első évtizedeiben /1934-ig befejeződően/ közgyűjteményi őrizetbe. A család első ismert nevil őse Ivanch comes az 1200 körüli évekből. Fia kapta 1226-ban Gimes birtokát Nyitra megyében. Ennek fia András, a királynak tett szolgálataiért országos méltóságokat kapott. A későbbiekben a családT sok tagja nyert el országos hivatalt, magas megyei méltóságot, - Zsigmond és fiai 1560-ban bárói rangot, Ádám 1640-ben, majd András 1675-ben és Ferenc 1719-ben grófi cimet kapott. A nevezetesebb családtagok Ferenc váradi püspök és történetíró, sigmond nádor /1565-1621/, Ferenc esztergomi érsek /1566-1615/, dám országbíró /I6OI-I68I/, Simon kuruc generális /1669-1730/ voltak. A 17-sz. végén a család két ágra szakadt: a gácsi és gimeei ágra. A levéltár a család kiterjedt birtokaira: Nyitra, Nógrád, Abauj, Zemplén 03 Szabolcs megyei uradalmakra és birtokrészekre vonatkozó iratanyagot őriz, a birtokjoggal, ennek biztosításával, változásaival kapcsolatban, továbbá a birtokok gazdálkodásának szervezése, irányítása és intézése során keletkezett iratokat. Az iratanyag egyes uradalmak kezelésében működött ipari létesítményekre /gácsi posztógyár, hollóházi üveggyár, vashámorok/ is tartalmaz értékes iratokat. /A gácsi posztógyár iratai Gayer Ferenc posztógyári üzemvezető magvaszakadtával kerültek a levéltárhoz s OL E 585 törzsszámon: "Kincstári JogUgyigazgatóság, Irathagyatékok - Gayer Ferenc irathagyatéka" cimen /1769-1'788/ jelzetelve, segédlet nélkül, numerikus rendben, 8 csomó terjedelemben találhatók/.