Iványi Emma: R szekció : Az 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium (Levéltári leltárak 67. Budapest, 1977)

BEVEZETÉS

áttekinthetetlen anyagból kiemelkedjenek az eredeti, szervesen összetartozó fondok és tárgyi alapon összefüggő gyüjtemények. Az átrendezés együtt járt valamennyi irat darabonkénti megvizsgálásával, az egyes iratok fondképzőjenek megállapításával. Ezen az alapon elindulva lehetett tovább rendezni az egybetartozó iratokat. A Múzeumi Törzsanyagnak /R 224/ 45 iratfolyóméternyi anyagán kivül átrendezésre került még 20 iratfolyóméteri az Ernst Múzeumtól vásárolt vegyes iratanyag /R 30/, a Tunyogi Csapó gyűjtemény /R 210/, a fentebb emiitett R 225 és 226 számot viselő két növedék, továbbá a Magyar Tudományos Akadémiától átvett iratok /R 274/, a Nagy István gyűjtemény /R 280/, a Szimonidesz Lajos gyűjtemény /R 281/, a Wenzel Gusztáv gyűjtemény /R 282/, a Nagy Iván gyűjtemény /R 283/, a Véghelyi Dezső gyűjtemény /R 284/, a Szalay Ágoston gyűjtemény /R 285/, a Nyáry Albert gyűjtemény /R 286/, a Sólyom Fekete gyűjtemény /R 287/ és a Thuránszky- és Borbás gyűjtemény /R 294/. Az átrendezés során teljesen megszűnt mint külön

#

gyűjtemény az R 30, R 225, R 226, R 274, R 280-282, R 286 és R 291 számú fondj anyaguk az iratok fondképzői szerint a megfelelő helyre került. A többi felsorolt fond anyagának csak e^y гезге került máshova, mig a megmaradt rész a régi időrend helyett tárgyi lag átrendeződött. Ezenkívül az egész szekciónak sok megmaradt fondja is kiegészitő rendezéseken esett át, új anyag behelyezése folytán. A szekcióban újonnan kialakult helyzetet az 1974» évi fondjegyzék, valamint az alábbi repertórium rögziti. Az új fondjegyzék az 1526 utáni gyűjteménynek 1974 januári állapotát tükrözi. A fOndoknak a repertóriumban található cimei azonosak a fondjegyzékben levő elmekkel. Megegyeznek a két segédletnek egyéb adatai is, csupán annyi változás történt, hogy a repertóriumnak 1975ben való elkészüléséig még néhány, hivatalok levéltárába való fond kikerült a gyűjteményből. Uj helyükről a Függelék 3»sz. konkordanciajegyzéke ad tájékoztatást. • Az 1526 utáni gyűjtemény jellege az átrendezés után Az átrendezések során fokozatosan jelentkezett az a már régen felmerült igény

? hogy a korábban bizonytalan összetételű, elegyes anyagú szekciót körülhatároljuk, s i^y megkülönböztessük, elválasszuk az Országos Levéltár többi szekciójának anyagától, amelyek közül néhánynyal, mint fentebb láttuk, meglehetősen összemosódott. Régebben átrendezésének egyik akadálya a múzeumi eredet túlzott tisztelete volt. A családi levéltárakat azonban már az anyag átkerülése óta igyekeztek kiválasztani belőle, még a Törzsanyagból is; ezeket külön állitották fel /l.j R 224 bevezetése/. Az anyag nagy részének jellegét ma is a szabadságharcos, emigrációs iratok adják meg. Emellett benne maradtak a korábbi, tárgyi alapon létrejött gyűjtemények. Az átrendezés célja az volt, hogy a szekció minél nagyobb mértékben gyűjtemények együttesévé váljon. Ennek érdekében kikerült belőle a hatósági, hivatali, valamint a családi anyag, az apró fondtöredékeket egybegyüjtő R 319 számú fond kivételével. A szekciónak sem a Múzeumban, sem az Országos Levéltárban nem tartozott körébe a családi anyag. Az a néhány családi fond, ami benne volt és kikerült onnan, 1945 utáni Törzsanyag-robbantások eredményeképpen keletkezett, de nem azzal a céllal, hogy ott is maradjon. Meg kel- • lett találni az elválasztó vonalat az R szekció és a vele azonos osztályon levő családok, testületek és intézmények levéltárait őrző P szekció között. Az R szekcióban ma nincs olyan cím, amely a "család" szót