Iványi Emma: R szekció : Az 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium (Levéltári leltárak 67. Budapest, 1977)

BEVEZETÉS

Bevezetés Az Országos Levéltárban a Mohács előtti gyűjtemény mellett évtizedek során kialakult és állandóan gyarapodott §gy Mohács utáni gyűjtemény is. Neve az 1930-as évek közepétől kezdve Újkori gyűjtemény volt. 1956-ban, alapleltárának megjelenésekor kapta a történeti korszakfelosztás újabb elveinek megfelelőbb 1526 utáni gyűjtemény nevet. Eredeti iratainak legkorábbi kelte 1527. Későbbi másolatban vannak XIII.századi iratai is, amelyekre a Mohács előtti gyűjteményben nem volt szükség. Felső korhatára nincs, illetve elvben megegyezik a mindenkori naptári; évvel, minthogy bizonyos feltételek mellett frissen keletkezett iratok is kerülhetnek ide. Történeti kialakulását, iratainak származását tekintve a gyűjtemény két fő részből tevődött összet múzeumi és levéltári anyagból. Nagyobbik része, amely jellegét is meghatározta, a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályának 1927-ben helyileg, 1954-ben törvény alapján szervezetileg is az Országos Levéltárba került anyaga volt. A Magyar Nemzeti Múzeum 1802-ben létesült könyvtára a könyvanyagon kivül kézirattári és levéltári iratokat is gyűjtött. Utóbbiakból 1882-ben alakult meg a külön Levéltári Osztály. Ennek hazai^iratokat őrző nagyobb egysége^ 1876-tól kezdve két részre oszlott, úm. a Családi letétekre és a Múzeumi Törzsanyagra. Előbbiek ma a családi levéltárak /Р szekció/ anyagá

ban vannak. Utóbbiról alább, az R 224.sz. fond bevezetése szól. Itt csak azt emiitjük meg, hogy a Törzsanyag nagytér

jedelmü időrendi vegyes sorozat volt, amelyben többezer kisebb-nagyobb, szervesen egybetartozó fond vagy tárgyi alapon létrejött gyűjtemény kapott helyet, úgy, hogy eredeti összefüggésüket megbontva évek szerint helyezték el itt irataikat, azaz többezer kisebb-nagyobb fond anyagát keverték össze. A Törzsanyagnak ezt az állapotát, ami miatt a Múzeum Levéltári Osztályát évtizedeken keresztül heves támadások érték, már felállítói és ezek közvetlen utódai is csak ideiglenes, munkaerőhiány okozta kényszermegoldásnak tekintették. Átrendezése a Múzeumban, később az Országos Levéltárban eleinte lassúj 1965 után gyorsuló ütemben folyt. A Törzsanyagon és a belőle már a Múzeumban kibontott tárgyi csoportokon kivül a Levéltári Osztályon a szerzemények anyagából személyek és tárgyak szerint kisebb-nagyobb egységeket állitottak fel, az átkerülés, 1954 július 1. előtt. Ezek között voltak az 1526 utáni gyűjteménynek ma is meglevő következő fondjai: R 16, 21, 24, 32, 53, 64, 65, 75, 77, 86, 90-125, 126, 129,,170, 195, 211, 215, 217, 280, 282-287 /leirásukat 1* az illető törzsszámok alatt, vagy rájuk való utalást a Függelék 3.sz. konkordancia-jegyzékében/. A Levéltári Osztály anyagának terjedelmét mindig a családi letétekkel együtt határozták meg, igy annak a résznek, amely a mai 1526 utáni gyűjtemény alapja volt, pontos méretét megadni nem tudjuk. A Törzsanyagnak és a fent emiitett fondóknak terjedelméből arra következtethetünk, hogy a 100 iratfolyómétert nem érte el. A Levéltári Osztály nagy buzgalommal gyűjtötte az 1848/49 évi szabadságharc és az utána következő emigráció szereplőivel és eseményeivel kapcsolatos, külföldön és belföldön megszerezhető iratokat. Az 1526 utáni gyűjteménynek ez az anyaga ma is igen jelentős forrás /pl.: Kossuth-gyüjtemény, Klapka iratok, Türr iratok stb./.