Iványi Emma: R szekció : Az 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium (Levéltári leltárak 67. Budapest, 1977)

KOSSUTH LEVÉLTÁR

A Kossuth-emigrációra vonatkozó iratok 1848-1928 és é.n. 4 r.e. /2 cs.+ 2 tekercs/ = 0,30 iratfm. A Kossuth emigráció életének egyes szakaszaira vonatkozó különféle iratok, legnagyobbrészt levelek. A viddini menekült-tábor irattára. Az emigráció török és lengyel kapcsolataira vonatkozó iratok. Kossuth Lajosnak az emigránsokhoz intézett beszédei, felhivásai, az emigráció életére és működésére vonatkozó levelei, feljegyzései, valamint e tárgyban hozzá intézett levelek. Emigránsok egymáshoz irt levelei.Emigránsokra vonatkozó, Kossuthtól és környezetétói származó bizonyitványok, feljegyzések; személyi iratok. Hazai és külföldi személyek levelei egyes emigránsokhoz /akiknek az Országos Levéltáron belül saját anyaguk, külön fondjuk nincs/. A külföldi sajtóban az emigrációval kapcsolatban megjelent újságcikkek. Későbbi visszaemlékezések az emigrációra. Kossuth Lajos turini irathagyatékából és az Emigrációs gyűjteményből kiemelt iratok, időrendben, sorszámozás nélkül. Segédlet: lajstromlapok, időrendben. Kérni: törzsszám, cím és az egyes iratok kelte szerint. 1. cs. 2. cs. 3. tekercs és 4. tekercs Iratok 1849-1856 1856-1900 1928.márc. 19., 25. Washington R 112 Az olaszországi magyar légióra vonatkozó iratok 1851-1867 6 csomó = 0,50 iratfm. Az olaszországi magyar légiót 1859-ben, az olasz-francia-osztrák háború alatt, a Magyar Nemzeti Igazgatóság megalakulása után kezdték szervezni, a piemonti hadsereg keretében, az Ausztria elleni harcra és a Magyarországra való bevonulás reményében. A tisztikar az emigráció tagjai közül került ki - fontos szerepe volt Klapka György tábornokon kivül Ihász Dánielnek, Kiss Miklósnak és Bethlen Gergelynek -, a legénység pedig az osztrák hadifoglyok közül kiválogatott magyarokból. A villafrancai békekötés idején két dandárból, kb. 3000 főből állt. Feloszlatásuk alkalmával francia támogatással elérték, hogy legtöbben büntetlenül térhettek haza Magyarországra. Ennek a légiónak a neve "Magyar Sereg Olaszhonban" volt. Ujabb, az elsőnél jóval kisebb létszámú magyar légió Garibaldi és Türr István mellett kezdett alakulni 1860-ban; 1861 februárjában "Magyar Segélysereg" néven szervezték meg. Fegyelmük csak akkor volt kifogástalan, amikor,a külpolitika és az olasz belpolitika alakulásának megfelelően, bizhattak végső céljuk /a Magyarországra való bevonulás/ sikerében. 1865-ben, a porosz-osztrák háború előkészületei idején a légió ismét szerepet vállalt, de a hadmüveletekben nem vett részt, a békekötés után pedig feloszlott.