Iványi Emma: R szekció : Az 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium (Levéltári leltárak 67. Budapest, 1977)

KÜLFÖLDI CÍMERESLE VÉLEK ÉS NEMESI IRATOK /R 126/

Sólyom Fekete Ferenc gyűjteménye 1530-1800 és é.n. 3 csomó = 0,16 iratfm. Sólyom Fekete Ferenc /1839-1906/ jogász, ügyvéd, 1875-től a dévai kir.törvényszék elnöke, a helybeli történeti és régészeti egylet alapitója, Erdélyben, főleg Hunyad megyében jelentős társadalmi és közművelődési munkát végzett. Gazdag oklevél- és iratgyűjteményt hagyott hátra, amit a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolt meg, 1908-ban és 1909-ben /18., illetve 4-5. növedéki naplószám alatt/. Ekkor került az anyag, évekre bontva, a Múzeumi Törzsanyagba. 1951-ben az Országos Levéltár^, innen emelte ki az 1825-1848 közötti iratokat, s részben Hunyad megyei, részben kisebb erdélyi családi fondókat alakított ki belőle /Dévai fiskális uradalom P 97, Apáti P 98, Jordán P 99, Brazovai P 100, Furka P 101 és más Hunyad megyei családok P 102/. A gyűjteménynek még a Törzsanyagban levő részét 1963-ban emelték ki és R 287. törzsszám alatt állították fel, időrendben, 1,68 iratfm. terjedelemben. A dévai fiskális uradalom 1766-1821 közötti iratai ekkor kerültek át az erdélyi főkormányszéki levéltárak anyagából /számadásanyag, 1.: P 97/. 1967-ben újabb rendezés során a P 97 - P 102 fondok anyaga az R 287 törzsegység irataiból kiegészült} elkészült ugyanezeknek áttekintő raktári jegyzéke is. Ugyanekkor további családi fondok kiemelésére is sor került /Kendeffy P 1595, Petrichevich Horváth P 1594, Vegliai Horváth P 1597, Nikodini P 1593, Károlyi Sámuel P 1598, és Sólyom Fekete Ferenc saját fondja P 1596/. A gyűjtemény terjedelme ekkor 0,42 iratf

оlyóméterre csökkent. 1974ben ennek a maradéknak végleges átnézése alkalmával szin

tén sok irat került máshova végleges elhelyezés céljából; ezúttal kon

kordanciajegyzék is készült. Sólyom Fekete Ferenc gyűjtemény címen most már csak tovább nem bontható vegyes erdélyi iratok vannak. 1. cs. Iratok I53O-1690 2. cs. 1691-1755 3. cs. 1776-1860 és k.n. R 293 Megyei iratok 1527-1919 17 csomó = 2,- iratfm. Megyei levéltárakból különböző okokból kiszakadt, főleg tisztségviselőknél maradt iratok: leiratok, jegyzőkönyvek, összeírások, peres iratok, levelek, megkeresések, körlevelek, nyomtatványok és megyei jegyzőkönyvekből készült kivonatok. Felállitva a megyék nevének betűrendjében, egy megyén belül időrendben. Ha egy-egy megye anyaga tételekre bomlik, a tételeken belül van időrend. Az iratok korától függ, hogy a megyék nevének а XIX.századi köz

igazgatási rendezések előtti vagy utáni változatát használjuk-e. Ha egy megyének csak ennél korábbi iratai vannak, régebbi nevén szerepel /pl.: Doboka megye/; ha a közigazgatási rendezés utáni időből is van anyaga, ez utáni, az 1913.évi helységnévtárban levő nevén szerepel. Az alábbi felsorolásban a megyék a történeti Magyarországban hasznait nevüket viselik.