Maksay Ferenc: Magyar Kamara Archívuma : Repertórium (Levéltári leltárak 63. Budapest, 1975)
Bevezetés
Beve zetés Amikor Mária Terézia 1754-ben egy a magyar királyi udvari kamarához újonnan kinevezett tanácsost az ottani "levéltár" (archivum) rendezésével és gondozásával megbizott r majd amikor 1756-ban a levéltár vezetője mellé két tisztviselő is beosztást nyert, megkezdődhetett a magyar kamara archívumának tényleges működése* A számára készült első utasitás úgy rendelkezett, hogy az irattárban és a kamara más segédhivatalaiban, valamint a szepesi kamarai igazgatóságon őrzött iratok közül (a bekerült családi levéltárak iratai közül is) a kincstár szempontjából különösképp fontos - javarészt jogbiztositó - darabok kerüljenek az archivum őrizetébe, s hogy ott rendezzék, jelzete Íj ék és segédletekkel lássak el azokat* A gyakorlati végrehajtás során vé- gül is szinte minden olyan iratot az archívumnak adtak át, amelyre a kincstári ügyintézés során nem volt már szükség, A következő évtizedek munkájának eredménye kevés rendező munka, néhány nagy gyűjtemény kialakitása, hatalmas mennyiségű lajstrom- és mutatokötétek elkészitése volt, majd másolati könyveké a bécsi magyar kancellárián és a nádori hivatal egy-egy iratsorozatából, továbbá folyamatosan ujabb és ujabb iratcsoportok beszállítása, kezelésbe vétele, A kincstári szervek, családok további iratanyagához most még a feloszlatott szerzetesrendek iratai járultak^ s a gyarapodás, az új gyűjtemények szervezése, a rendező és segédletkészitő munka a következő két századon át, szinte napjainkig folyt. A magyar kamara megszűnte után a kamarai archívumot az 1848-49-es pénzügyminisztérium, utóbb az abszolutizmus-kori központi pénzügyigazgatósági hatóság, 1867-ben ismét a pénzügyminisztérium, majd 1876-tól az Országos Levéltár vette át. Az anyag első rendjét Herzog József alakitotta ki a két világháború közti időszakban. Módosított, ma is érvényes rendszerét az 1959-ben, majd 1974ben megjelent fond- és állagjegyzék tükrözi. (A kamarai archivum helyet a magyar kincstári levéltárakon (E szekció) belül mint önálló levéltárét jelölte meg*) Az 1960-as évektől került sor az archivum még rendezetlen fOndjainak, fondrészeinek ("dézsma jegy zekéknek, rovásadó-össze Írásoknak, a jezsuita rend és más egyházi szervek, valamint családok iratainak, a "Miscellanea"-nak, a "Lymbus"-nak, a pecsétnyomóknak) rendezésére. Az új rendben az iratok tárgyi, helyenként területi vagy irattipusok szerinti "tételekbe" tagoltan különülnek el egymástól, a tételeknek magyar nyelvű cime van, s rajtuk belül időrendben sorakozik az iratanyag. Érthető, ha az ilyen fondók, fond-részek levéltári rendszere elüt a többi -r nagyrészt régen kialakított fasciculusokba és numerusokba tagolódó - fondokétól, hiszen az utóbbiak iratainak besorolását vagy minden előzetes rendezés nélkül végezték el, vagy a maiaktól sokszor igen eltérő rendezési elvek alapján* A tárgyilag el nem különülő egységek természetszerűen nem kaphattak cimeket, a régi rendezés során kialakitott t"bbi egység pedig leginkább egykori latin vagy német nyelvű cimét viseli. Az egész anyag első raktári jegyzéke Herzog József elgondolása szerint készült; az itt közzétett repertórium alapjául szolgáló, a levéltár új rendszerét tükröző raktári jegyzéket Érszegi Géza készitette. A magyar kincstári levéltárak alapleltára Sinkovics István és Felhő Ibolya összeállításában jelent meg. (Levéltári alapleltárak 2: Országos Levéltár, Pénzügyigazgatási levéltárak. Budapest 1952.) A kamarai archivum kialakulásának történetét Herzog József irta meg: A magyar kamarai levéltár története. Levéltári közlemények 1928. 1-52*, 1929. 155-192., 1931. 226-283. Az archivum jelenleg 100 fondra tagolódik, egyiküknek sincsenek állagai. Teljes terjedelme 543,24 iratfm.
