Bélay Vilmos: Magyar kancelláriai levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 59. Budapest, 1973)

M. KIR. KANCELLÁRIA REGISZTRATÚRÁJA - I. 1770 ELŐTTI REGISZTRATÚRA

INSINUATA CANCELLARIAE TRANSYLVANICAE 1697 - 1770 Az erdélyi kancellária átiratai a.magyar kancelláriához. Mindössze két darab van 1697—bői, utána hosszú szünet után 1756-ban kezdődik az átiratok, sora. Az iratok tárgya főleg a Magyarország és Erdély közt húzódó határvonallal, a határviszályok elsimítására kiküldött bizottságokkal, a közösen megejtett határjárásokkal, szökött alattvalók /Magyarországról Erdélybe, illetve az utóbbiból Magyarországra szökött jobbágyok/ körözésével, peres ügyekben való eljárással kapcsolatos. Az iratok időrendben, az egész állagon végigfutó sorszámokkal ellátva vannak az állagban elhelyezve. Darabszlntü segédlet nincs, az iratok csak átnézéssel kutathatók. Terjedelmei 1 r.e. /I cs./ =0,10 iratfm. Iratok 1. csomó 1697-1770 0/ ORSZÁGOS HATÓSÁGOKTÓL ÉS MÁSOKTÓL ÉRKEZETT IRATOK A 20 - A 32 A magyar királyi kancellária régi regisztraturájának eme harmadik állagcsoportjába olyan állagok tartoznak, amelyek a kancelláriának alárendelt országos vagy területi illetékességű hivataloktól, illetve magánfelektől érkezett leveleket tartalmazzák. Ezek a következők: a magyar kamara, a nádor, a helytartó, a helytartótanács, a királyi Ítélőtábla és a hétszemélyes tábla, a kerületi táblák, a pestis ügyében Budára kiküldött királyi bizottság, a vármegyék, a szabad királyi városok, az érsekek, a káptalanok. Ebbe az állagcsoportba tartoznak még azok az állagok is, amelyek nem egy meghatározott hivataltól érkezett leveleket tartalmazzák, hanem az kapcsolja össze őket, hogy - egyházi vonatkozású ügyekben — Rómából irták őket, illetve olyan hivataloktól, vagy személyektől érkeztek, amelyek, illetve akik számára nem képeztek külön állagot a "registratura antiqua" rendezésekor. Megjegyzendő, hogy a Rómából küldött iratok jórésze nem magyar főpaptól, hanem Rómában élő bíborostól származik, akire természetesen nem áll az, hogy a magyar ka Lcelláriával alárendelt viszonyban lett volna. A 20 LITTERAE CAMERAE HUNGARIOAE 1573 - 1770 Az iratok tárgya leggyakrabban: városi tisztújitások, a városok gazdálkodása, számadásai, továbbá birtokok donatioba, vagy inscriptioba való adományozása, bizonyos kiváltságokon esett csorba orvoslása, annak megakadályozása, hogy magyarországi honosok /főleg a déli határőrvidékiek/ külföldi - elsősorban cári - szolgálatba lépjenek, külföldi kereskedők magyarországi ügyei stb. A 17. századból a szepesi kamara felterjesztései is megtalálhatók itt.