Szinai Miklós: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 (1949) : Repertórium (Levéltári leltárak 58. Budapest, 1973)

XVII. Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság

Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság 1921 - 1950 Az Országos Mózgóképvizsgáló Bizottságot a mozgóképek nyilvános előadásának, "belföldi forgalmának és külföldre való kiszállításának ellenőrzésére állitották fel. Ellenőrzésének célja az volt, hogy a mozgóképek tárgya, cselekménye és irányzata, valamint előadási módja a fennállott jogszabályokba ne ütközzék; a közrendet, a közerkölcsöt, a nemzeti állameszmét és az államnak más állammal való viszonyát ne sértse, illetve ne veszélyeztesse. E célból minden belföldön előadni, vagy külföldre kivinni szándékolt mozgóképet a gyártóknak, illetve forgalombahozóknak a bizottság előtt be kellett mutatniok, s a bizottság a levetített mozgókép megtekintése után határozott. A bizottságnak országos hatásköre volt, s a belügyminiszter főfelügyelete alatt működött. Határozatai ellen a belügyminiszterhez" lehetett fellebbezni. Elnökét, helyettes elnökét s az alelnökeit, valamint a bizottság elnökének meghallgatása, után a,bizottság többi tagjait is a belügyminiszter nevezte ki. Bizottsági tagul a miniszterelnök és a miniszterek, valamint a mozgóképgyárosok, mozgóképüzem engedélyesek, a mozgóképkölcsönzők, a színpadi szerzők, a színészek, a hirlapirók és a társadalmi élet szakértő képviselőit lehetett kinevezni. A kinevezés három évre szólt, ele azt a miniszter bármikor visszavonhatta. A bizottság mellett irodai teendőket ellátó kezelőszemélyzet alkalmazása és elbocsátása az elnök hatáskörébe tartozott. Az elnöki iratanyag a bizottság szervezetére, személyzetére és működésére vonatkozó iratokból áll. 1921-1930* között igen hiányos, többnyire csak a megvizsgált filmek jegyzéke és statisztikai adatok találhatók benne.' Iktató-, mutató— és irattári felszerelőkönyv csak az 1941. évi kötetektől kezdve van az elnöki iratokhoz, ezért azt megelőző időből származó iratokban való kutatás csak az iratoknak egyenkénti átnézésével végezhető. Előfordulhat, hogy az 1941. év előtt keletkezett iratok valamelyikét a keresett ügy későbbi utóiratához csatolták és ott a mutatókönyv alapján megtalálható. A mozgóképvizsgálatra bemutatott mozgókép tartalmának rövid leirását, feliratainak, illetve hangosfilmeknél a beszéd szövegének egymás után következő, sorrend szerinti összefoglalását, a vizsgálati jegyzőkönyvet és az engedélyt 1941. évtől kezdve az iratanyag un. általános része . tartalmazza. Az 1941. évet megelőző időben keletkezett ilyen tárgyú iratok közül csak azok vannak meg, amelyek valamelyik későbbi évben keletkezett utóiratokhoz vannak csatolva. Az iratanyag többi része már a levéltári őrizetbe átvételkor is hiányzott. Ugyancsak hiányzanak az 1941. előtti iktató-, mutató- és irattári felszerelőkönyvek is, de az 1933« május 1. óta kiállított engedélyokiratok ábécé betűrendes nyilvántartása megvan. Az iratanyag 1941-47. évi része a mutatókönyvek felhasználásával, - az a része pedig, amelynek segédkönyvei hiányzanak, az iratok egyenkénti átnézésével kutatható. Terjedelem 18,20 iratfolyóméter, raktári egység száma: 170.