Bakács István: P szekció : Kisebb családi és személyi fondok 3. kötet : 650–1560. alaptörzsszámok : Repertórium (Levéltári leltárak 53. Budapest, 1971)
Áttekintő raktári jegyzékek
10. cs. 38« tétel Póhl Jáhcs plébános rágalmazási Ugye (választásokkal kapcsolatban) 1910 39. tétel Rakovszky Béla a luzsnai úrbéresek ellen 1911 40. tétel Sacre Coeur-apácák (Múzeum utcai házuk Ügyei) 1920-as évek 41. tétel Simon Dénes pere a kir. kincstár ellen, kisajátítási Ügyben 1910-es évek 42. tétel Szmrecsányi György a Törlesztési Bank Rt. ellen (igazgatósági tagság törlése, a bank csődje) 1910-es évek 43. tétel Beniczky Ödön pere Marczali Henrik ellen. Sajtóper. 1912 44. tétel Uaz, Rudnyánszky György és Baross Sándor ellen. (R.Gy. szerepe a Törlesztési Banknál. Rágalmazási Ugy.) 1910-es évek 11. cs. 45. tétel Wenk Flőris ás társai a Kisújszállási Uradalom Rt. ellen (nyugdíjcsökkentési panasz Ugye) 1930-as évek 46. tétel Dr. Zboray Miklós Ügyvéd hagyatéki Ugye 1930-1940-es évek 47. tétel Vegyes kisebb perek 1910-1920-as évek P 1438 - 1443 DARÁNYI CSALÁD LEVÉLTÁRA 1836-1947 12 r.e. (2 cs. + 10 d.) = 2,30 iratfm. A Darányi család kecskeméti származású kisbirtokos család. Egyik tagjának, Darányi Ignácnak (1.: P 1439) felemelkedése arra vezethető vissza, hogy mint a Teleki- és rokoncsaládok jószágigazgatója, feleségülvette a jómódú Földváry Borbálát (1.: P 1440). Maga Darányi Ignác csak 1877-ben kapott nemességet. Felesége révén nyert birtokai túlnyomórészt Pest megyében feküdtek (Tass, Puszta szentgyörgy stb.). Legidősebb fia, Darányi Ignác (1.: P 1441) földművelésügyi miniszter már jelentős közéleti pályát futott meg. Több fia részben a miniszter segítségével tett szert a család társadalmi és vagyoni helyzetét meghaladó előmenetelre. Unokaőccsei közül már kettő lett miniszter: Hőman Bálint és Darányi Kálmán. Az anyag túlnyomó részét Darányi Ignác miniszter fondja teszi ki. Különösen kiterjedt levelezése jelent értékes forrást, elsősorban á dualizmus korának kutatói számára, bár élete utolsó kilenc évéből fennmaradt iratai a Horthy-korszakra vonatkozólag is szolgáltatnak jellemző és hasznos adatokat. A család levéltára már 1944 előtt is az Országos Levéltár őrizetében volt, azonban az anyag legnagyobb része a második világháború idején megsemmisült, a megmaradt anyag tehát hiányos. Állandó megőrzés. A családi kapcsolatokra a következő leszármazási táblázatok adnak felvilágosítást:
