Maksay Ferenc: A Thököly- és a Rákóczi-szabadságharcok levéltárai : Repertórium (Levéltári leltárak 52. Budapest, 1971)

A Rákóczi-szabadságharc levéltára

már a szabadságharc első éveiben élelmiszeradót, majd pénzadót is kellett követelni* Az otthonmaradottakra nehezedett a beszállásolt katonák eltartása /a kvártély/, valamint a hadiszállítás /forspont/. Az elosztás körül felmerült panaszok orvoslása ás az igazságosabb teherviselés megvalósítása céljából az ónodi gyűlés /1707/ új rendszert vezetett bei addig Magyarországon egészen kivételes, átmeneti időket leszámítva - csak a nem nemesek adóztak, ettől kezdve a dicák szerint kivetett pénzadót paraaztnak, polgárnak, nemesnek egyaránt fizetnie kellett. Központi utasításokkal ellátott dicatorok végezték a helyszíni összeírást. Az adatok befutása s az országos adó végleges megállapítása után a fejedelem tudósította a megyéket a rájuk kivetett összeg nagyságáról, majd a megyei közgyűlések döntöttek a községenként! felosztás dolgában. , A hadseregellátás nehéz feladatának gyakorlati kivitelezése a hadikommiszszáriusokra hárult. A szabadságharc kezdetétől fennállott hadbiztosi szervezet 1705-ben nyert országos szabályozást; élére főkommisszárius került, mellé külön biztosok., mint a ruházat beszerzése, élelmezés, kifizetések szervezői. Az egyes parancsnokságok, később katonai kerületek mellett külön-külön kommisszáriátusok működtek. A hadi anyaggyártást tüzérségi felügyelő irányitotta. A hadsereg fegyelmének fenntartását szolgálta a hadbíróság intézménye. Had biró minden ezred mellett működött; Ítéletétől a kerületek hadbÍróságához, ill. a főha db Írós ághoz vagy a fejedelemhez ill. helytartójához lehetett fellebbezni. A közérdekből utazók fuvarozását és elsősorban katonai küldemények további tását szolgáló postaforgalom a fejedelemtől kinevezett főpostamester irányítása alatt állott. Minden küldemény egy - számtalan változatban ránkmaradt - utasitás kíséretében futott, amelyet valamelyik katonai parancsnok vagy postamester állított ki és amelyen az állomások sorra jelezték a továbbítás megtörténtét. Az iratokt regulamentumok, utasitások, tervezetek, pátensek, védelem- és útlevelek, személyi és dologi kimutatások /leltárak/, elszámolások és mellékleteik, a katonai jogszolgáltatás szerveinek iratai, fejedelmi buzditóbeszédek /másolatban/, a kuruc tábori hirlap egy számának kézirata. Tárgyi elsősorban hadseregszervezés és hadellátás /katonaállitás, fölkelés rendtartás, biráskodás, fogoly-ügyek, egészségügy, adó-porció-kvártély-köz munka adminisztrációja,a hadsereg élelmezése és ruházása, hadianyaggyártás és szállítás, posta, stb/, továbbá hadiesemények /a fogolyvallatásókban is/, a szabadságharc politikai kiszélesítése és biztosítása. Terjedelmei 4 cs. = 0,5 iratfm. 75* cs. Pátensek, védelemlevelek /V.2.a./ Kiadványok személyi ügyekben /Y.2.b./ Hadszervezetre vonatkozó iratok /V.2.C./ 76. Hadiadóra vonatkozó iratok /Megyékre, városokra kivetett dica; a csapatok ellátása a megyékben /V.2.d./ 77. ' Katonai ellátásra, hadianyaggyártásra vonatkozó iratok /Hadikommisszáriusok iratai; a hadseregellátás belső ügyei; kiutalások; leltárak/ /V.2.e./ Kuruc hadifoglyokra vonatkozó iratok /V.2.f./ 78. Labanc hadifoglyokra vonatkozó iratok /V.2.g./ Hadbírósági ügyek és katonákat érintő polgári bírósági ügyek iratai /Y.2.h./ Hadifoglyok vallatásai /V.2.Í./ i Posta-iratok /V.2.k./ Egyéb katonai iratok /V.2.1./