Maksay Ferenc: A Thököly- és a Rákóczi-szabadságharcok levéltárai : Repertórium (Levéltári leltárak 52. Budapest, 1971)
A Rákóczi-szabadságharc levéltára
G 23. A FEJEDELEM MAGYARORSZÁGI TÁBLÁJA /II.5./ 1708-1709 A függetlenségéért küzdő országnak be kellett rendeznie a maga'igazságszol gáltatási szervezetét is. Az ónodi országgyűlés intézkedett először arra vonatkozóan,' hogy a megyei törvényszékek fölött felsőbíróság is működjék. A valóságban csak 1708 elején került sor megalakulására, Korpona székhelylyel. . , •-— Ebben a sorozatban csupán néhány iratot őriznek /pontokba foglalt rendelke zóseket a Táblaszervezetéről, hozzá intézett kérvényt hatalmaskodás! ügyben, kiadvány másolatát/. Az intézmény működésére vonatkozó további iratokat a fejedelmi és helytartói kancellária fogalmazványai és a hozzájuk érkezett beadványok közt kell keresni. /Parancslevelek peres ügyekben a Táblához, utasítások; a Tábla válasziratai. Az egyetlen ismert táblai per a Galambos-család levéltárából került elő./ A Táblán tárgyalt perek túlnyomó része birtokjogi vonatkozású: főként örökösödési, osztozási, birtokfoglalási és más hatalmaskodási ügyek. Terjedelme: 0,2 cs. = 0,03 iratfm. 57* cs. Iratok G 24BERCSÉNYI MIKLÓS FŐGENERÁLIS KANCELLÁRIÁJA /II.6./ 1703-1710 Bercsényi Miklós, a fejedelemnek már lengyelországi emigrációja óta legköz vetlenebb segitőtársa, első tábornagya /főgenerálisa/ ós a Szenátus elnöke 1707-től Rákóczi helytartója, külön, többtagú kancelláriai szervezetet működtetett maga mellett. A helytartó-főgenerális, bár hatáskörét a fejedelemétől hivatalosan nem határolták el, annak szinte minden funkciójában helyettesként működhetett! gyakorlatilag az országterület egyik felében rendszerint önállóan intézkedett a fejedelem helyett. Legtöbbet mégis a hadseregellátás, hadvezetés, hadszervezet és az ország gazdálkodásának ügyei foglalkoztatták. 1705-ben ő irányitotta a hadsereg és hadellátás új megszervezésének nagy munkaját. Bercsényinek a cárral folytatott tárgyalásain kivül legfontosabb diplomáciai feladata a selmeci és nagyszombati fegyverszüneti és békeértekezleteken /1704, 1705-6/ a fejedelem küldöttségének vezetése volt. A hadmüveletek egy részét, különösen a nyugati Felvidéken folyókat* Béresé nyi irányitotta. A kancelláriáján készült kiadványok /levelek, pátensek, utasítások, útieve lek, védelemlevelek, birói parancslevelek, tanuságlevelek stb./, valamint a hozzáérkezett levelek, jelentések, kérvények révén az országlakók minden rétegével kapcsolatot tartott /a fejedelemtől, a főhatóságoktól és a katonai parancsnokoktól a kisebb hivatalokon, bíróságokon, uradalmakon, csapattesteken, egyházakon, szerzetesrendeken, megyeken, városokon és a maga személyes hivein át a szegény emberekig és az egyszerű katonákig.
