Bakács István: P szekció : Kisebb testületi, egyesületi és intézményi fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 51. Budapest, 1970)

Áttekintő raktári jegyzékek

a Császárfürdő anyagi ügyeinek rendbehozatala céljából. Ez a^felügyelőbizottság 19o4-ig működött, azonban már a századfordulón lehetővé vált a rendes kórház ujjáépitése.!9ol~19o8 között felépültek a hajdani rendi tébolyda helyén, a Mártírok utján a bérházak. 1933-ban a budai rendház^Csopakon vásárol szőlőt azzal a célzattal, hogy az egykori pozsonyi üdülőház pótlására üdülőt létesítsen. A Császárfürdőre vonatkozó iratokat a rend különválasztotta a rendház egyéb irataitól, azonban ez a különválasztás nem volt kialakított formájában fenntartható. A Császárfürdő fentebb vázolt anyagi ügyei szorosan összefüggtek a rendház gazdasági helyzetével s igy célszerűbbnek látszott egy vagyonjogi irat sorozatot kialakítani, amely magában foglalja nemcsak a Csaszárfürdo szorosabb értelemben vett alapítványi, adósság, bérlet-iratait, s az ezekkel kapcsolatban keletkezett peres iratokat, hanem a Margitsziget bérletével, a solymári és a különböző budai - adomány révén kapott - ingatlanokkal összefüggőeket is, igy pl. a telekkönyvi kivonatokat, Császárfürdő felszerelési leltárakat. Ennek mintájára állitottuk fel a rendház szorosabban vett számadásanyagát, a tőkekönyveket, a Csaszárfürdo üzemével kapcsolatos elszámolásokkal /napi bevételi kimutatásokkal, belépő /fürdőhasználati/ jegy elszámolásokkal/ együtt. A budai rendház 1857 végén kezdte meg az iktatását, ez az iktatás azonban nem terjedt ki az iratanyag teljes egészére. Ekkor három kútfőbe csoportosították az iratokat. Az I. kútfőbe kerültek a rendházi ügyek /bizonyos mértékig a vagyonjogiak is/, a II. kútfőbe a kórházzal, a III. kútfőbe a tébolydával kapcsolatban keletkezettek. Minthogy az 1857-1862. évek I. kútfőjének iktatókönyve fennmaradt /l. 65.rsz./ ez évek iratanyagát - hivataltörténeti szempontból - egykorú iktatószámok rendjében tartottuk fenn. Az iratokat egyébként maga a rend kezdte lajstromozni, azonban eléggé következetlenül s egy-egy év jelentősebb irataihoz külön-külön lajstromlapokat készítettek. Minthogy ez a lajstromozás hiányosan és következetlenül történt, az Országos Levéltár rendezése során figyelmen kivül hagytuk. 1931-től kezdődően azonban /a Csopaki szőlőre vonatkozó iratokat külön sorozatban/ az iratokat évenként egy-egy vászonboritékba helyezték és a borit ék külső oldalán lajstromozták /l. 73.rsz. kötet/ ezt az iratanyagot ebben a rendszerben tartottuk meg, habár e rend az iratok tárgyát és keletkezési idejét nem veszi figyelembe. A budai kórház és tébolyda jelentőségét bizonyitja, hogy Bosznia Hercegovina hatóságai az elmebetegeket a budai tebolydába küldték fel, különböző uradalmak /Wimpf fen c s. ercsi , Metternich cs. biai stb./ alkalmazottaik gyógyítására a budai kórházban alapítványokat létesítettek, s a budai munkásegyletek is ide küldték betegeiket. Kevés^azonban az iratanyagban a 'tartományfőnöki leirat: minthogy a tartományfőnökség Budán volt,, ilyen iratok csak akkor keletkeztek, ha a tartományfőnök hivatalos, vagy magánügyben távol volt, valamint 1882-19o3 között,amikor Püzy Szaniszló pozsonyi perjel töltötte be a tartományfőnöki tisztet. Az iratok a tételeken belül évrendezettek. A 19. tétel 1857-1862.évi I.kútfő jenek és az 1931-1943.évi iratainak, valamint a 2o. tételnek kivételével tételeken ill. éveken belül csak darabszám átnézéssel kutathatók. A felsorolt tételekhez ill. évekhez iktatókönyv ill. lajstrom áll rendelkezésre /65, 73.rsz./. Bendi iratok 1. k. 1.tét el História domus 1815-1924 2. k. 1920-1922 3. k. 1922-1930 4. k, 1925-1937