Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara : Repertórium (Levéltári leltárak 48. Budapest, 1969)

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara története

zetáse mellett került sor az agrárius támadások kivédésére, az önálló magyar vámterületárt kibontakozó harcokra, a kisiparosok fokozott támogatására s végül olyan jelentős eseményekre,, mint amily-en a Magyar Vámpolitikai Központ és a Tavaszi Vásár, a későbbi Budapesti Nemzetközi Vásár elődjének életrehivása volt. Az első világháború alatt állami nyersanyag- és áruelosztási központok létesültek az egyre nagyobb nehézségekkel küzdő gazdasági élet zavarainak leküzdésére. A szabad vállalkozás elve alapján álló kereskedelmi és iparkamarák ilyen körülmények között egyre" nehezebben tudták érvény es it eni saját elképzeléseiket. Jellemző, hogy az őszirózsás forradalom kitörése után, 1918. novemberében éppen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető titkára lett a'háborus gazdálkodási központok felszámolásával megbízott kormánybiztos. A polgári demokratikus kormányzat figyelemre méltó*tör vény tervezetet dolgozott ki a kamarák újjászervezésére. Itt merült fel először a szakosztályok szervezésének és a választások demokr a t ikusabbá t étel ének 1 gondola ta.. A Magyarországi Tanácsköztársaság kormánya viszont a reformálási kezdeményezéseket elvetette s helyettük a kamarai intézmény felszámolását tűzte ki célul. Joggal látta ugyanis a'kamarákban a polgárság osztály szerveit, s a magántulajdoni elv alapján álló kapitalista gazdasági rend bástyáit. A felszámolási munkák azonban nem fejeződtek be

e Jelentős kezdeményezésnek számit viszont a Varró István vezetésével megalakult "Magyar Közgazdasági Könyvtár és Archívum", mely a volt Központi Gazdasági Levélt ár ille tőleg a Magyar Országos Levéltár jelenlegi IV. osztályának volt az előképe. A Magyarországi Tanácsköztársaság leverése után hatalomra jutott ellenforradalom visszaállította, majd a maga módján újjászervezte a kamarákat, mégpedig a 67.010/1920.sz. törvénytervezet alapján. A kamarák az első világháború óta megnövekedett feladataikat megduzzadt személyi állománnyal hajtották végre

e Az uj határok közé került Magyarország gazdasági életére is változatlanul a feladatok megsoka-sodása volt a jellemzőo A vámpolitikai önállóság*, a pénz inflációja, a nyersanyaghiány, majd az egyre szövevényesebbé váló iparjogi problémák, az egymással szembekerülő érdekcsoportok közti küzdelem nagy mértékben igénybe vették a kamarákat is. Fokozódott a törvény- és rendeletalkotás, az egyeztető adminisztratív munka. Az ország vámpolitikai önállóságának visszanyerése gyors és állandó külkereskedelmi tevékenységnek az alapját vetette meg. Ilyen körülmények között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tovább növelte előnyös helyzete következtében a közte és a vidéki kamarák közt levő távolságot. A kamarai szolgálat uj ágai kialakították, majd véglegesítették a szakcsoportokat, illetőleg a belőlük kifejlődött osztályokat. A kamara munkatársad az első világháború előttinél jóval nagyobb mértékben vették ki részüket a különféle gazda-