Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara : Repertórium (Levéltári leltárak 48. Budapest, 1969)

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara története

reskedői engedélyek kiadásához kapcsolódtak. A kispolgárság, .a kisiparosok és a kiskereskedők befolyása határozottan megnövekedett. A Budapesti Kereskedelmi-és Iparkamara kiemelkedő szerepére jellemző, hogy.az első világháború utáni trianoni békeszerződéshez hasonlóan most is bevonták a párizskörnyéki béketárgyalások előkészítésének munkájába. Maga a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1948. június 15-én, kilencvennyolc éves fennállása után szűnt meg. Külkereskedelmi osztályából alakult ki a ma is mii köd o, de nem jogutód Magyar Kereskedelmi Kamara. Belkereskedelmi osztálya viszont Belkereskedelmi Igazgatóság néven folytatta működését, miután átvette a kamara 135 főből álló tisztviselő karának nagyrészét. A kamara együtt tűnt el a történelem szinpadáról a polgársággal, melynek születését, felemelkedését és virágzását köszönhette, s melynek hanyatlása a XX.század eleje óta hazánkban is megérlelte az' uj uralkodó osztálynak, a proletariátusnak a második világháború utáni végleges győzelmét. xxx A kamarai intézmény álén az elnök állott. Mellette volt a kereskedelmi és ipari alelnök. Rendes körülmények közt mindhárman választás utján nyerték el hivatalukat, d«e megerősítésükhöz a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulása is kellett. A kamara legfelsőbb szerve a teljes ülés, melyen részt vehetett minden rendes és póttag. A tagok mandátuma 3, majd később 5 esztendeig tartott. A kereskedelmi és iparos osztálynak külön ülései is voltak. A mult század utolsó két évtizedében tovább bővült a kamarai szervezet. Ekkor már működtek a különböző állandó szakbizottságok. Szervezeti egységnek számit az elnöki tanács is. A kamarai hivatal teendőit kezdetben a főtitkár látta el. Helyét az adminisztráció irányításában később az irodaigazgató vette át. A kamarai szervezet nagyarányú átalakulásának folyamata az első világháborúval vette kezdetét. 1923-ban az alábbi szakcsoportok létezéséről van tudomásunk: Belkereskedelem és közélelmezés, Külkereskedelem, Gyáripari ás szociálpolitikai szakcsoport, Kézmű ás kisipari szakcsoport, Közlekedési szakcsoport, Pénzügyi szakcsoport, : Jury-bizottság, Védjegy- és mintalastromozási hivatal.