Bakács István, Dávid Lászlóné: P szekció : Kisebb családi és személyi fondok II. kötet : 445–649. alaptörzsszámok : Repertórium (Levéltári leltárak 47. Budapest, 1969)
Áttekintő raktári jegyzékek
15. d. 20. tétel Barabás István orvosi oklevele 1820 21. tétel I. Ferdinánd által Lettlinger Antal részére kibocsátott cimereslevél 1837 22. tétel V. Ferdinánd, Paget János erdélyi indigenátusa 1847 23. tétel Pallavicini Alfons hitelesitett ősfája 1884 Az iratokból kiemelt Mohácselőtti oklevelek Q 396 törzsszám alatt találhatók. P 637, 1009-1043 SZILASSY CSALÁD LEVÉLTÁRA 1536-1923 34 r.e. (28 cs. + 6 d.) = 5,10 iratfm. . A Szilassy család a Mohács előtti időkre visszanyúló levéltárral rendelkező kisbirtokos család. Első ismert őse, György 1453-ban V. László királytól kapja Pozsonyi Farkassal együtt a Pest megyei Alberti, Bénye, Tete, Pánd és Pilis birtokát, majd 1477-ben Mátyás adományozza Györgyfia Balázsnak és Pozsonyi Lászlónak a Nógrád megyei Baranát, Rácfalvát és Tugárt. Amikor a XVII. századtól kezdve gyarapodnak a családi levéltár iratai, a család birtokában már csak Pánd és Losonc Tugár volt. A család leszármazását a birtokszerző Őstől nem tudjuk nyomon követni, a legkorábbi ilyen szempontból számbavehető irat a levéltárban Szilassy István 1622. évi végrendelete. Ettől kezdve a leszármazást a csatolt genealógiai táblázatainkon mutatjuk be. A család a következő évszázadokban nem tud ujabb birtokokat szerezni, azonban a meglévők maradéktalan megtartása, ill. az azokból időközben elidegenített birtokrészek visszaszerzése érdekében folytatott hosszú pereket. E tekintetben három pert kell kiemelnünk: az egyik az, amelyet Losonc Tugaron az évszázadok során a Kántor család birtokába jutott ötödfél jobbágyhely visszaszerzéséért folytatnak. A pert 1804-ben sikerült megnyerni, amikor is a birtokrészre királyi adományt kap Szilassy József. A másik per az a per, amelyet a férfiág öröklése érdekében Szilassy József és nagybátyja indit harmad, ill. negyedfoku unokatestvéreik ellen. György halála után ugyanis ennek nőtestvéreit: Zsuzsát, Battik Sándornét s Klárát, Szilassy Sándornét perlik. A harmadik per a Szilassy és a Beleznay család között folyt Pilis és Dánszentmiklős birtokáért. A birtokok sértetlen megőrzéséért folytatott küzdelemnek igen jellemző iratai azok, amelyek Szilassy János és Sándor közti vita során keletkeznek: Sándor ugyanis anyagi okokból el akarta jószágrészét idegeniteni, s ekkor János és unokaöccse, József bérbe veszik a szóbanforgó birtokrészt. Egyébként is a családtagok közti bérletbe vétel igen sajátos mozzanat a család életében. A levéltár egyébként igen szegényes a bortokjogi és birtokgazdálkodási iratok tekintetében. A házasságok révén a Szilassyak kezébe jutott birtokrészek birtoklása nem volt hosszuéletü. E tekintetben a legjelentősebb József harmadik házassága: báró Inczédy Katalin révén az InczédyCsókási családnak tiszántúli: Bihar, Szabolcs és Zaránd megyei községekben lévő birtokrészeinek megszerzése, amivel kapcsolatban e birtokokra vonatkozó iratok a család levéltárába kerültek. A család tagjai a hazai protestantizmussal szoros kapcsolatban állottak: igy László a pataki, • József a pápai kollégiummal volt összeköttetésben. Jelentős szerepet töltött be a XX. század elején Aladár is.