Bakács István, Dávid Lászlóné: P szekció : Kisebb családi és személyi fondok I. kötet : 1–444. törzsalapszámok : Áttekintő raktári jegyzék (Levéltári leltárak 44. Budapest, 1968)
Áttekinthető raktári jegyzékek
Albert szász-tescheni hercegnek /1738-1822/ és örököseinek, az uralkodó család e mellékágának tagjai többnyire fontos tisztségeket töltöttek be, azonkivlíl állandó és szoros kapcsolatban álltak a mindenkori Habsburg-uralkodókkal; a családtagok külföldi uralkodóházak tagjaival, osztrák és egyéb európai arisztokratákkal kötöttek házasságot. Az iratok forrásértéke igy európai viszonylatban is jelentős s a levéltár még maii csonkult állapotában is kiegészitésül szolgálhat az osztrák hatósági levéltárak anyagához. A Familienarchivot - a birtokokkal kapcsolatos iratokkal együtt - 1919-ben, ill. 1919 után szállították Bécsből Magyarországra és Magyaróváron hely ezték el. Albrecht főherceg idejében az anyagot régiségkereskedőktől való vásárlás utján is kiegészítették. Frigyes és Albrecht Ferenc főhercegek idejében viszont a műkincsek, berendezési tárgyak mellett az'iratok egy részét is áruba bocsátották. 1937-ben pl. Widitz-Ward Antal ny. őrnagy járt. Magyaróváron, szakértők kíséretében és 6450 schillingért vásárolt iratokat. A levéltár, az iratok egy részén levő régi jelzetek tanúsága szerint, több családi rendezésen esett át. Az 1930-as és 1940-es években Notmy István udvari felügyelő kezelte. Valószínűleg az б munkája volt az utolsó rendezés, amelynek nyoma A + római szám + arab számokból ál ló jelzetek formájában ma is megtalálható az iratokat boritó régi palliumokon; ezeken a jelze teken kivül ugyanott az iratok tartalmára utaló német, francia nyelvű feljegyzések is találha-. Az 1950-es évek elején az Országos Levéltárban a rendezetlen iratokat rendezték és jegyzékeitek, azonban a család által rendezett részt változatlanul hagyták s hozzá jegyzéket készítettek, a palliumokon található eredeti nyelven és magyar fordításban. Ez a jegyzék a levéltári tűzvész alkalmával elpusztult. Az iratoknak tűzből mentett, megmaradt - s eddig még csak kis részben restaurált - részét az 1950-es évek végén az Országos Levéltár újból rendezte. Az uj rendezés lényege az, hogy a családgatok régebben szétszórt anyagát személyi fondokban egyesitette s célszerűségi okokból egyéb fondokat is hozott létre. A fondok gyüjteményjellegüek. A személyi fondokon belül a családtagok iratalt azonos szempontok szerint csoportosította. A régi családi rendezés során kialakított iratsorozatok általában érintetlenül maradtak, elsősorban .akkor, ha mellettük egykorú iratjegyzék is volt. A fondkeretek igy is zártak, csak a fondon belüli csoportosításban adódik olykor törés, ill. ismétlődés, amit azonban mutatózással ki lehet küszöbölni. /Р1.: Albrecht főherceg fondjában a levélírók általában betűrendben következnek egymás után, de a császári ház tagjainak és magasrangu katonatiszteknek levelei külön sorozatban maradtak; előfordul azonban, hogy egyiknek-másiknak a betűrendes részben, nevüknél is vannak a régi sorozatokból függetlenül, önálló levelei. A tételek lajstroma, amelyről alább szólunk, ezekre az összefüggésekre általában utal. / # , A legújabb levéltári rendezés alkalmával az Íratok az egyeS fondokban Jalálhatő kisebb csoportokon belül újrakezdődő tételszámokat kaptak s ez a tételszám része a mai levéltári jelzetnek. A tételszám olykor csak egy iratra vonatkozik, olykor nagyobb terjedelmű azonos tárgyú iratokra. /PL : Albrecht főherceg fondja hét nagyobb csoportra oszlik; közülük egyik a főherceg levelezése; tételszámot kapott egy levélirőnak egyetlen levele ugyanúgy, mint egy másiknak 20-30 darabból álló levélgyűjteménye. / A tételszámok a rendezés befejezése után egyúttal sorszámok is voltak, de időközben, az ujabb iratvásárlásokból és a tűzvész utáni máshová, keveredett anyag felbukkanásából., eredő reponálások egyes tételszám után további jelek alkalmazását is szükségessé tették /pl.: Í04, 104/a, 104/b, 104/c, stb. / Az anyag segédlete a jelen raktári jegyzéken kivül: kartonlapokra gépelt tétellajstrom, amely az iratok régi jelzetét is feltünteti.