Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)

A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története

és kőbányai téglagyárak, a dorogi mész-, falisztüzem, kőbánya, karbidgyár és szénlepárló, valamint a leányvállalatok működését • irányit ott ák és segitették.-A bányakerületek élén bányaigazgatók, az épitőanyagipari üzemek élén pedig üzemigazgatók álltak. A bányák és üzemek ügyvitelét viszont különböző osztályok látták el. A salgótarjáni bányaigazgató irányitása alatt pl. titkárság, műszaki osztály, épitészét, erdészet, anyagraktár, szén-, személyzeti és munkaügyi osztály, élelemtár, társpénztár, könyvelőség, főpénztár és statisztikai osztály működött. A leányvállalatoknak formailag külön jogi szervezetük volt, az irányitást azonban egységes szempontok szerint az anyavállalat igazgatósága, az ügyvitel egyréezét pedig, mint az anyagbeszerzést, műszaki ellenőrzést és könyvvitelt az ügyvezet oigazgatóság, illetve a megfelelő központi osztályok végezték. Chorin Ferenc kiválása után, 1944. március 23-án az igazgatóság Walkó Lajost bizta meg az elnöki- teendők ellátásával. Majd a rendkivüli időkre való hivatkozással, a társulat fennállása során első izben végrehajtóbizottságot küldött ki, hogy az az ügyvezetőigazgatósággal együtt permanensen intézze a vállalat legfontosabb ügyeit. A bányák államosítása után a társulat működési köre • összeszűkült, ami a központi osztályok átszervezését tette szükségessé. Az épitőanyagipari üzemek és néhány leányvállalat ügyvitelének az ellátására az ügyvezetőigazgatóság és a titkárság mellett a műszaki-, kereskedelmi-, anyag-, személyzeti osztály és a könyvelőség elegendőnek bizonyult. A Salgótarjáni Kőszénbánya üt. iratkezelését időszakonkint közzétett ügyviteli utasítások szabályozták. A beérkezett leveleket, beadványokat naponkint háromszor a titkárság vette át, érkezési bélyegzővel ellátta, de nem iktatta. Majd osztályozta, a vezérigazgatónak bemutatta és ezt követően az illetékes osztályokhoz eljuttatta. A legtöbb osztály, valamint a titkárság az elintézés végett átvett iratokat iktatta. Az osztályoknál az irat elintézetlenül hosszabb ideig nem maradhatott. Ha az elintézés valamilyen oknál fogva rövid időn belül nem történhetett meg, az iratot a központi irattárban kellett elhelyezni. A kiment leveleket az osztályok másolókönyvekbe vezették be. A másolókönyvek a vállalat alapítása utáni években honosodtak meg. Vezetésüket az igazgatóság 1940-ben szüntette meg. A másolókönyvekbe az elküldött válaszlevelek betűhű másolatait az elintézés időrendjében jegyezték be. Az iktatószámot az elintézés alkalmával mindegyik osztály fel- . tüntette a válasziraton, megkülönböztetésül az iktatószám előtt szerepelt az osztály nevének nagy kezdőbetűje. A titkárság és műszaki osztály a beérkezett iratokon az iktatószám előtt a bányák és üzemek nevének nagy kezdőbetűjét is használta. Egyedül a titkárság iktatókönyve maradt meg, mely lényegesen eltért a közigazgatásban használt iktatókönyvektől. Ik-