Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)
A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története
rom hqnapon át dúltak a harcok, a szovjet csapatok 1944. december 24-én bevonultak ugyan a község egyik részébe, másik részében azonban a németek megvetették a lábukat. A front a kolónián vonult keresztül.Az erőmű 1945.január 6-án leállt és a bányákat elöntötte a viz. Emiatt Dorogon a felszabadulás után csak 1945. április 16-án indult meg a termelő munka. A nagymányoki, salgótarjáni és rózsaszentmártoni bányákat 194 5. január első napjaiban üzembe helyezték. A gyárak és a közlekedés talpra állitása szempontjából kulcsfontosságú széntermelésnek sok nehézséggel kellett megküzdenie. A termelés nagyobbmérvü fokozását a rossz élelmezési helyzet, bakancs, robbantóanyag, karbid és bányafahiány akadályozta. A felszabadulást követő első hónapokban nagy nehézséget okozott a vagonhiány, ami miatt a bányáknál felhalmozódott szénkészleteket csak vontatottan lehetett rendeltetési helyükre elszállitani. A fordavonatok beállitásával a vagonhiány lassan enyhült. Nem igy az élelmezési helyzet. A munkásság egy része állandóan uton volt, hogy legfontosabb élelmiszerszükségletét ingóságainak elcserélésével szerezze be. A felszabadulás után a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.bá- . nyaüzemeiben, gyáraiban és leányvállalatainál is megalakultak az üzemi bizottságok, melyek döntően résztvettek az üzemek vezetésében és jelentősen korlátozták a tőkések profitját. Az üzemi bizottságoknak történelmi szerepük volt a gyárak újjáépítésében, a termelő munka megindításában és folyamatosságának a biztosításában, valamint a stabilizáció előkészítésében és a tervgazdálkodás bevezetésében. A megváltozott társadalmi és termelési viszonyok szükségszerű következménye volt, hogy a bányákat, erőmüveket s igy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt; hasonló üzemeit is 1946. január 1-én állami kezelésbe vették, majd 1946. júniusában államosították. A társulat lábatlani cementgyára, nyergesujfalusi és budai téglagyára, dorogi kőbányája és mászüzeme, valamint leányvállalatai 1943. március 2 5-én kerültek állami tulajdonba. 4 A konszern szervezete és iratanyaga A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. konszernné alakulása lényegében a két világháború között ment végbe, amikor működési köre vertikális és horizontális irányban jelentősen kibővült. Szénbánya vállalatokat olvasztott be, uj gyártási ágakat vezetett be, villamosítási üzletága egyre nagyobb arányokat öltött és számos ipari vállalatba kapcsolódott be jelentős tőkebefektetéssel. Ebben az időszakban régebbi leányvállalatai közül a Délmagyarországi Kőszénbánya Rt-ot, a Kereskedelmi és Epitő Rt-ot, a Hatvanvidéki Kőszénbánya Rt-ot, a Budai Cementgyár Rt-ot és a Pécskői Bazaltbánya Rt-ot felszá-