Bottló Béla: Regnicolaris levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 42. Budapest, 1968)

Archivum palatinale N 1-33

- leg szükséges anyagiak előteremtése és'a nemesség első szemléjének a megtartása. A megye mindezeket a ténykedéseket jelentette a kerületi parancsnoknak. Ezután került sor a második szemle megtartására, mely erősen katonai jellegű volt. A felkelő nemeseknek katonai egységekben és felszereléssel kellett megjelenniük a kerületi parancsnok vagy annak kiküldöttje előtt és ennek vezetésével megkezdeni a kéthetes fegyvergyakorlatpt» A legtöbb megyében a háború kitöréséig az első szemle' megtartásánál több nem is történté. A nemesség ha csak megtehette, igyekezett elkerülni a hadsereg való kijelölését, ha pedig ezt nem tehette, akkor megváltotta a kötelezettséget pénzzel vagy maga helyett egy jobbágyát küldte el. Súlyos * problémát jelentett a felszerelés kérdése is. -Az udvari körök bizalmatlanok voltak a magyar nemesi felkeléssel szemben és az utolsó pillanatokig meggátolták a felfegyverzését. A horvát felkelőket előbb szerelték fel. Igy következett el, hogy a háború•ki törésekor egyetlen nemesi egység sem volt harcrakész. I. Perencz 1809. április 8-án jelentette be a háborút Napóleon ellen. A nemesi felkelést április 10-én hirdették meg. Lényegében ekkor kezdődött meg a nemesi hadsereg felállítása. A legnagyobb sietséggel, minden kiképzés nélkül küldték a nemesi csapatokat az ország nyugati határára, mert a fősereg már április 24-én vereséget szenvedett és május elején a francia csapatok már betörtek az országba. Április 27~én adta ki a király a nemesi ősapátok harcbavetését elrendelő parancsát. ' Davidovich kerületéből vonult ki elsőnek két lovasezred, melyeket Károly főherceg segitségére küldtek. Május 13-án Davidovich csapataival, amelyek ugyan már összegyűltek, de csak kardjukkal voltak felszerelve és kiképezve még nem voltak, Komáromba vonult. Május 22-én parancsot kapott Pozsony és a Csallóköz védelmére, de csapatait még mindig nem látták el éles töltényekkel - irta.egy jelentésében. Június elején a nemesi csapatok főfeladata az Olaszországból menekülő János főherceg hadseregével az egyesülést végrehajtani. Ezért Davidovich csapataival együtt átkelt a Dunán és Győr felé vonult. Seregéhez tartoztak a pozsonyi, pesti, nyitrai és nógrádi lovasezredek, valamint a pozsonyi, pesti, nógrádi és barsi gyalogos insurgens ezredek. A kétsereg egyesülése rövidesen megtörtént és jun. 14-én sor került a győri csatára, amelyben Davidovich a centrum parancsnoka volt. A csata elvesztése után Davidovich Szőnynél állapodott meg és a futó csapatokat megállitja és rendezi, majd átkel a Dunán és eredeti álláspontjára vonul.