Gáspár Ferenc, Kósa Éva: A Bauxit Trust A. G., az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 41. Budapest, 1968)

Bevezetés

termelést Magyarország első timföldgyára, amely Bauxit Ipar Rt , néven - a konszern érdekeltségi körén belül - önálló vállalat­tá alakult*-^, gyár felszerelésének magvát egy 1932*^fc>en Kémet­országban megvásárolt és onnan hazaszállított timföldgyári bér­rendezés adta. A magyaróvári gyár látta el ezután a WM által, 1935^ben Csepelen megindított, első hazai aluminiummüvet tim­földdel* 1937""ben a konszern tovább terjeszkedett: Bergbau und Industrie AaG* v Athén néven vállalatot létesített Görögországé­ban az ottani bauxitlelőhelyek kiaknázására* Ez a vállalkozás ; . azonban a hadihelyzet alakulása következtében nem hozott jelen­tősebb eredményt, A második világháború közvetlen előkészítésének majd kirobbanásának időszakában a hadiipari szempontból elsőrangú jelentőségű aluminium iránti kereslet az egész világon megnő­ve kedett, 1938-tól a fasiszta Németország mind magasabb követelé­sekkel lépett fel a magyar bauxitpiacon és az Aluminiumérc­konszern ezeknek - a magyar kormány hozzájárulásával igyeke­zett eleget tenni, A konszern magyarországi bányáiból Németor­szágba szállított bauxit mennyisége az 1938* évi 316 4-30 tonnáról 1943-ra 7^3 068 tonnára emelkedett,, az 1944. évi előirányzat egy millió tonna, volt* A növekvő német igények kielégítésére 1941-ben uj, nagy kapacitású bányát nyitottak Iszkaszentgyör­gyön, megindult a termelés az óbaroki bányákban* sőt lázas tempóban folytatták az 1926-ban abbahagyott kutatási munkát Halimbán is* 1940-ban ismét megkezdték a termelést a második bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt barátkai bauxibbanyák­ban. A magyarországi bányák bauxitján kivül Németországba • szállították a jugoszláviai termelés döntő többségét is. Az innen kivitt bauxitmennyiség 1938-ban meghaladta az évi két­százezer tonnáto •

Next

/
Thumbnails
Contents