Sárközi Zoltán, Kiss Gyula, Török Mária: Magyar Általános Kőszénbánya Rt. és vállalatai I. : Repertórium (Levéltári leltárak 40. Budapest, 1967)

A századforduló idején a bányatelepen már mintegy 10 000 ember lakott. 1901-ben a vállalat "Alsógalla-bányátelep" -elnevezéssel saját vasúti megállóhelyet kapott, majd 1902-ben önálló községként megalakult Tatabánya* A község intézményei, a posta- és táviró, a jegyzői hivatal és az egyházak a MÁK Rt. anyagi befolyása alá kerültek, mig az iskolák, kisdedóvók, kórházak egyenesen vállalati intézmények gyanánt alakultak meg. E korban indult meg a brikettgyártás, a szénosztályozás, az iszaptömedékelési eljárás bevezetése, és a mészéget'és. Ez utóbbiból nőtt ki 1912-re a portlandcementgyártás. 1907-ben kezdték el alkalmazni a bányákban a réselőgépeket. A munkások egy része letelepített .székelyek és alföldi kubikusok közül került ki, akikről a vállalat saját érde kében igyekezett bizonyos fokig gondoskodni. Bevezették többek közt a 8 órás'munka szakaszokat. Az 1908. december 12-i rendkívüli közgyűlés a vállalati alaptőkét 20 000 darab, uj részvény kibocsátásával az időközben kialakult 12 millió koronáról 16 milló koronára emelte fel. 1910-től kezdve a borsodmegyei bányák a Kazinci-Kőszénbánya Rt-vel együtt Borsodi Szénbányák Rt. néven önálló leányvállalatot képeztek, de szoros kapcsolatban maradtak a MÁK RT.vei. Időközben Munkás-Balesetbiztősitó Pénztár alakult, uj kórház, templom, tiszti és orvosi lakás épült, s folytatódott az üzemi épületek, és munkásházak létesítése. A bánya fa szükséglet fedezésére szolgált a Kémet újvár közelében lévő, gr. Kottulinszky-féle, mintegy 2 900 kat. holdnyi fenyőerdőség faanyagának megszerzése. 1913-ban Tatabánya évi széntermelése már megközelít ette a 2ü millió métermézsát, a tatabányai' portlandcementgyár napi termelése pedig a 80 vagont. Ugyanekkor az esztergomi bányászat termelése 1,5 millió, a borsodié pedig 4 millió mázsa körül mozgott, Az első világháború éveiben került sor a Tatabánya tőszomszédságában fekvő, 6,600 magyar hold kiterjedésű síkvölgyi