Pataky Lajosné, Dzubay Lászlóné: A szabadkőműves szervezetek levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 39. Budapest, 1967)

amelyet legalább iáét mesterokievéilel rendelkező szabadkőműves alapit meg. A páholy ideiglenes' munka engedély é t a szövetségtanács, a végleges engedélyt, a nagygyűlés adja meg. Működését csak akkor kezdheti meg, ha a nagypáholy az előirt szertartások szerint a páholyt felavatja és az alapitooklevelet kiadja. Az egyes páholyok önkormányzattal biró önálló társulatok. Vagyonukat magúig kezelik, Főmestereikét éa hivatalnokaikat a páholytagok saját törvényeik szerint tikos szavazással választják, A választás eredményét jóváhagyás végett a nagypáholynak bemutatják. Szabadkőművesek azok, akik a nagypáholy védelme alatt álló páholyok rendes tagjai,^ páholy tagja csak "szabad, müveit, kifogás alá nem eső, erkölcsi elvekkel biró és becsületes törekvésű férfi

15 lehet, a felvételhez három szabadkőműves ajánlata szükséges* A keresőről /felvételt kérőről/ beéérkezett jelentések felett a páholy titkos szavazással /golyózással/ dönt* Szabadkőműves kört - saját páholyuk beleegyezésével - azok a tagok alakíthatnak, akiknek lakóhelyén páholy nem működik* A szabadkőműves kör rendes munkát nem végezhet, csupán tanácskozási joggal bir. Összegezve tehát sematikusadba szabadkőműves szervezetek felépítése a következő táblázat szerint alakul: