Pataky Lajosné, Dzubay Lászlóné: A szabadkőműves szervezetek levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 39. Budapest, 1967)
A szervezet tagjai többnyire a burzsoázia és a liberális értelmiség köréből kerültek ki. Céljuk a tagok pártfogása, azoknak vezető helyeken való elhelyezése és igy a szabadkőműves eszmék terjesztésének biztositása volt. írók, művészek, orvosok, mérnökök, ügyvédek, tanárok, állami- és magánhivatalnokok, iparosok, gyárosok, földbirtokosok voltak tagjai. Működésüket 1920-ban az 1550/res.B.M.sz. rendelettel a belügyminiszter beszüntette és az egész ország területén eltiltotta. A szervezetnek ekkor már közel 8000 tagja volt. Az aktiv tagok névsorát a Belügyminisztérium a feloszlatáskor kiadta* /L* P 1083. 46* tétel./ A feloszlatáskor Budapesten 32, vidéken 54 páholy és 11 szabadkőműves kör működött; 19 határszéli és külföldi páholy és három szabadkőműves kor tartozott a Symbolikus Nagypáholy, fennhatósága alá, A külföldi és határszéli páholyok a következőképpen oszlottak még: 1 bukovinai, 3 horvátországi és a 15 pozsonyi székhellyel feltüntetett páholy közül 14 ausztriai - mely munkáit Bécsben tártotta - és 1 prágai volt* 1920-1944 között különböző fedőszervek alatt illegálisan működtek a páholyok /l, P 1134* 1.tétel No.16,/; 1945-ben újra megalakultak, azonban 1950-ben ismét feloszlatásra kerültek. A SZABADKŐMŰVESSÉG SZERVEZETE A szabakőmüve.s szervezetek világszövetségét csak a szabadkőművesség közös eredete, az erkölcsi alapelvek, szertartások és ( : ismer tető j elek azonossága alkotja. Az egyes országok nagypáholyai közti kapcsolat csak annyiban érvényesül,.hogy egymást elismerik* egymáshoz kölcsönösen képviselőket küldenek ki és egymás "munkáit" látogatják.
