Pataky Lajosné, Dzubay Lászlóné: A szabadkőműves szervezetek levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 39. Budapest, 1967)

A SZABADKŐMŰVESSÉG T0RIÉHETE A Szabadkőművesség az egész világon elterjedt vallásos etikai szinezétü mozgalom volt, mely a szövetség alapelveivel és cél- jaival egyetértő egyéneket kisebb csoportokba, páholyokba egyesítette.. Ezek felettes hatósága a nagypáholy volW A Szabadkőművesség alapgondolata: az egész emberi nem testvéri összetartozása, tekintet nélkül a nemzeti, faji, vallási és nyel vi különbségekre, Feladata volt, hogy tagjai egyrészt törekedjenek az egyéni tökéletesedés felé* másrészt jótékonyságot, emberszeretetet gyakoroljanak és a felvilágosodás szellemét terjeaz*szék* Eredetét a középkori kőműves és kőfaragó céhekben keresik^. Elnevezésében, szimbólumaiban és szertartásaiban a középkori templomépitő céheknek hagyományait eleveniti fel^Végleges kialakult formája 1717-ben, az Angol Nagypáholy megalakulásával jött létre A XVIII$sz, közepén már- Európa minden nagyobb városában működtek szabadkőműves páholyok. A Habsburg-ház országaiban is elterjedt a szabadkőműves mozgalom. 1723-ban Prágában, 1742-ben Bécsben, majd lT70^ben Budán és Pesten is alakultak páholyok. -A bécsi páholyok tagjai közt sok magyart találhatunk, főleg az arisztokrácia és a magyar testőrök soraiból. A Magyarországon működő páholyok tagjai közt voltak többek között Bacsányi János, gr, Draskovics János, gr. Festetics György, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, gr. Széchenyi Ferenc is. - Ezek a páholyok' csak rövid ideig működhettek, mert 1794-ben működésüket császári rendelet az egész birodalom területén betiltotta. E korszaknak iratanyagából csak a Vegyes iratok /P 1134/ 18. tétele alatt találhatunk, a dégi Festetics levéltárból másolatokat és feljegyzéseket... Több sikertelen kísérlet után csak a kiegyezés után 1868-.ban, a dr

1

'. Lewis Lajos által alapitott "Egyezség a hazában" cimü páholy