Bakács István: Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 33. Budapest, 1965)

Nemzetségi levéltár

P.416. KÁROLYI GYULA /1871-1947/ 1853-1947. 15 fiók. 10 kötet, 3,17 iratfm. A fond Károlyi Gyula azemályi iratain measze túlmenően magában foglalja a György ágából származó többi caaládtagok iratait ia, felesége ráván pedig, aki atyai ágon elaőfoku unokatestvére volt, Caekonics iratok ia kerültek a fondba. Az anyag tartalmi megoazláaa azerint kát nagy csoportra válik ozát: 1./ Családi iratok; 2./ Orazágoa iratok. A családi iratok tartalmi t ekintetbei g&dasági, személyi ás politikai iratokra bonthatók szét. A gazdasági iratok magukban foglalják a hitbizományi alapitó okleveleket, a birtokoaztályokat, birtok- áa házváteleket, birtokparcellázásokat, gazdálkodási iratokat, a Romániához csatolt területeken lévő birtokok kisajátításait és a birtokokárt inditott optáns pereket, gazdatiszti személyi ás fizetési ügyeketstb. A személyi iratok felölelik az egyes családtagok magán- ás politikai életére vonatkozó anyagot. Itt főleg Károlyi Gyula politikai szereplésével, aradi főispánságával, külügyminiszteri, majd miniszterelnöki tisztségével,, Károlyi Mihály volt köztársasági elnök működésével kapcsolatos iratokat kell kiemelni. Egy-két bizalmasabb természetű irat mellett azonban ezek az iratok nem tekinthetők elsőrendű fontosságuaknak. Ugyancsak megemlitjük a tékozló áa pazarló életmódjával tönkrement éa a caalád támogatáaára azorult Károlyi Gábor áa Antal pereit ás iratait. Az egész iratanyag Károlyi Gyula rendezése, ugyancsak tőle származik az 1. és 60. csomó iratainak sorrendi csoportosítása. Az iratok csoportoaitáaában rendszer ninca, aőt ugyanazon tárgy többazör ia előfordul.