Bakács István: Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 33. Budapest, 1965)

Nemzetségi levéltár

1897-ig húzta a levéltárosi fizetést. Már alatta, lényegében 1887-től gyakorlatilag Éble Gábor volt a levéltáros, aki ekkor irta számos, a Károlyi család történetével kapcsolatos alapos és nagy munkát igénylő monográfiái közül az elsőt, a Károlyi F

e

renc korával foglalkozó könyvét. 1897-től azután jogilag is ő lett a levéltár őre, egészen 1907-ig. A történettudomány a XIX.sz. második felében kezdte használni a levéltárat, ekkor kezdtek kutatni benne Szalay László,Thaly Kálmán és mások. Ebben az időben került a levéltárba a férfiágon kihalt Harruckern család levéltára

, Gyuláról, letétként. A levéltár 1916-ban költözött át - nagyjából azonos elhelyezéssel - a Károlyi Mihály utcai palotából jelenlegi helyére, a VIII. Szentkirályi utca 35. sz. alatti családi bérház földszintjén a levéltár céljára átalakitott lakrészbe. /Szűcs Jenő/ Amikor az Országos Levéltár a nemzetségi levéltárat megőrzésébe átvette, az első feladat - minthogy a levéltárról semmiféle ismertetés nem állott rendelkezésre - az egész iratanyagról az alapleltár elkészitése volt. Ezzel párhuzamosan reponáltuk azt a terjedelmes iratanyagot, amelyet a kutatók a XIX. sz. végén s e század első évtizedeiben használtak, de a család által lajstromozott iratok, illetőleg a központi Igazgatási szervek ügyviteli iratai közé nem helyeztek vissza. A rendezési munka során először a levéltárba idők folyamán bekerült, de a levéltárosok által addig nem rendezett s nagyrészt még eredeti tárolási módon, zsákokban őrzött iratanyagot csoportosítottuk. így alakitottuk ki a pesti főpénztár, a birtokosztályok, a II. József féle összeírásokkal kapcsolatos iratok, valamint Károlyi Antal és felesége, Harruckern Jozefa fondjait ill. állagait.